Naponta több tíz liter hasznosítható vizet engedünk a csatornába, vagy az emésztőbe. Első gondolatunk ne a hasznosítás, hanem a keletkező mennyiség csökkentése legyen! Ezt követően viszont vegyük sorra, hogy mit kezdhetünk a használt vizeinkkel!

Mi a szürke- és a fekete víz?
A szürkevíz olyan háztartási használt víz, amelynek forrása elsősorban a tisztálkodás, mosás, mosogatás. Lényeges jellemzője, hogy emberi fekáliát egyáltalán nem tartalmaz. Ezzel szemben a feketevíz a WC-öblítés során „keletkezik”, így értelemszerűen van benne ürülék, vizelet. A kétféle használtvíz hasznosítási lehetőségei ennek következtében gyökeresen eltérőek.
Szürkevíz: a könnyen újrahasznosítható használtvíz! 
De azért ebben az esetben is legyünk résen! Mivel a szürkevíz szennyezőanyag-tartalma alacsony, az különösebb kezelés nélkül felhasználható WC-öblítésre, felmosásra, autómosásra, némi tisztítás után pedig újbóli mosásra is! 
Lényeges azonban tudni, hogy néhány napos állás után a szürkevízben is megindul a szerves anyagok bomlása.
A szürkevíz hasznosítására kész berendezések is kaphatók. Ezek egy része ún. lokális rendszert alkot: a kád és a mosógép vizét egy napi vízmennyiséget magába fogadó tartályba gyűjti, a WC-öblítés ebből történik. A drágább központi berendezések a házban keletkező összes szürkevizet összegyűjtik, szűrik, fertőtlenítik, így akár mosáshoz is használható tisztaságú vízhez juthatunk.
De! Minél bonyolultabb egy rendszer, annál több áramot és vegyszert igényel a hosszú távú, biztonságos működtetése, aminek következtében már nem is biztos, hogy minden esetben környezetbarátabbnak tekinthető, mint ha ivóvizet használnánk mindenhez. Mielőtt tehát egy bonyolult rendszer kiépítésébe kezdenénk, konzultáljunk szakemberrel, akinek segítségével eldönthetjük, hogy a mi esetünkben mi a legjobb megoldás!
Mit kezdhetünk a feketevízzel?
Mivel a feketevíz fekáliával szennyezett folyadék, közegészségügyi szempontok miatt nagyon körültekintően kell eljárnunk, ha mi magunk szeretnénk valamit kezdeni vele. Így minden szempontból a legjobb, amit tehetünk a feketevízzel, ha minél kisebb mennyiségben „termeljük azt meg”! Vásároljunk víztakarékos WC-tartályt. Családi házakban adott a lehetőség különböző komposztáló toalettek alkalmazására is, éljünk a lehetőséggel.
Szennyvíztisztítás természetközeli módon? 
Megfelelő feltételek mellett megoldható!
A keletkező szennyvizek „kezelését” döntően két széles körben elterjedt módszer szolgálja: a vezetékes szennyvíz-elvezetés és -tiszítás, valamint a derítők alkalmazása. Míg az előbbi kiépítése és működtetése jelentős energiafelhasználással és így üvegházhatású gáz kibocsátással jár, addig az utóbbi komoly talaj- és talajvízszennyezést eredményezhet!
A természetközeli tiszítási módok azonban a növények segítségével, villamosenergia-felhasználás nélkül teszik újra élővé a vizet. A szennyvíz ebben az esetben elsőként egy oldómedencébe jut, majd onnan egy csőhálózaton keresztül nádágyba folyik. Itt a felszín alatt szivárogva zajlik le a tisztítás, ahonnan egy gravitációsan működő csőhálózaton keresztül folyik a tisztított víz a környékbeli patakba, tavakba, vagy mélyedésbe.
A rendszer legnagyobb helyigényű része a nádágy, ennek méretezéséhez ökölszabályként az 5 m2/fő értéket vehetjük alapul. Ha csak szürkevizet szeretnénk tisztítani, ennél kisebb felület is elegendő lehet!

FONTOS!
Mielőtt bármilyen házi szennyvízhasznosító rendszer kiépítésébe kezdenénk, konzultáljunk szak-emberrel, járjunk utána a lehetőségeknek! Ha nem vagyunk elég körültekintőek, több kárt okozunk a környezetnek és saját egészségünknek, mintha nem csinálnánk semmit!