A Kunszentmiklósi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése

A Kunszentmiklósi Ipari Parkot Kunszentmiklós Város Önkormányzata 1999-ben hozta létre az érvényes rendezési tervvel összhangban. A park területe 16,2 hektár, amelyből 12,1 ha közművel ellátott (víz, villany, gáz, szennyvízcsatorna elérhető), 4,1 ha viszont földúton sem megközelíthető. A közművesített terület az Önkormányzat, ill. a már betelepült vállalkozások tulajdona. A projekt célja az eddig feltáratlan vagy csak földúton elérhető területek megközelíthetőségének megoldása szilárd burkolatú út építésével. A fejlesztendő terület (hrsz. 3211/12) önkormányzati tulajdonban. A projekt megvalósítását követően 4,1 ha önkormányzati tulajdonú terület válik hasznosíthatóvá (értékesítés, bérlet, stb.). A nagyobb területű, betelepülésre alkalmas területek kiszolgáló úttal jelenleg feltáratlanok, illetve déli irányú útkapcsolat a település lakott része felé nem áll rendelkezésre. Ennek a helyzetnek a feloldása a város gazdasági fejlesztése kapcsán kiemelt jelentőségű, melyet a településrendezési terv is tartalmaz. A teljes tervezési szakasz hossza az előzetes felmérések, tervek szerint 525 m. Ebből a déli, illetve nyugati irányba vezető útszakaszok 6 m aszfalt útburkolat szélességű kiszolgálóútként épülnek ki 460 m hosszúságban. Az úthálózat teljes értékűsége érdekében indokolt a lakott terület felé is egy rövid kiszolgálóúti útbekötés, 4 m-es aszfalt útburkolat-szélességgel, 65 m hosszúságban. A burkolaton kívül 1,5 – 1,5 m széles, 5%-os oldalesésű, nemesített padka, valamint nyílt, füvesített szikkasztóárok létesül a csapadékvíz kezelésére, amely sok problémát okozott az elmúlt időszakban. A TOP gazdaságfejlesztési beavatkozásainak célja a belső erőforrásokra épülő, gazdaságélénkítő és foglalkoztatás-ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés, a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér és szolgáltatások fejlesztésének támogatása. A támogatási konstrukció a vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében az önkormányzati tulajdonú iparterületek, ipari parkok fejlesztésére, alapinfrastruktúra kiépítésére, bővítésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál, ennek egyértelműen megfelel projektünk. A beruházással a már betelepült vállalkozások, ill. a betelepülni szándékozók kifejezett terület igényeit kívánjuk kielégíteni, amelynek elsődleges célja a munkahelyteremtés, a helyi kis- és középvállalkozások támogatás és a tőke behozása a településre. Új vállalatok betelepülésével (az Önkormányzatnak erről folyamatban lévő tárgyalásai is vannak) közvetlenül hozzájárulunk a foglalkoztatás-növeléshez, ill. a már az Ipari Parkban működő vállalkozások fejlesztéseinek lehető tételével a foglalkoztatottság megtartásához. Az Önkormányzat célja az is, hogy gazdaságának megerősítésével javítson jelenlegi foglalkoztatási térségi központ szerepkörén: jelenleg is sokan járnak dolgozni a városba a környező kistelepülésekről, de egyelőre többen járnak el más településekre. A foglalkoztatás bővítésével ezen a területen is javulás várható, a munkaerő mobilitásának ösztönzésében és feltételeinek a javításában nagy gazdasági potenciáli rejlik. Mindezzel illeszkedünk és hozzájárulunk a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Program gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés prioritásában megfogalmazott célok eléréséhez (Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő-mobilitás támogatása; Szociális felzárkóztatás elősegítése és a szegénység leküzdése). Mivel a településen igen jelentős a képzetlen munkaerő száma és ebből (is) következően a munkanélküliség, az Önkormányzatnak olyan vállalkozások betelepítése is célja, akik a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazását is vállalják. A hátrányos helyzetű célcsoport felzárkóztatásához igazodik továbbá az 5. prioritás megyei és helyi foglalkoztatási célú programjaival történő együttműködés szándéka is. További fontos társadalmi hatás lehet a településről történő elvándorlás, elöregedés megállítása. A lakosság fogyása szempontjából nagy problémát jelent ugyanis a negatív vándorlási egyenleg, a fiatal munkavállalók elhagyják a várost. A megyei járásközpontok az elmúlt egy évtizedben sokkal jobb (pozitív) egyenleget értek el, ennek alapvető oka lehet a munkahelyek hiánya. Kunszentmiklósnak fejlesztenie szükséges népességmegtartó, ill. vonzó erejét, amelynek eszköze lehet az ipari park fejlesztése, nagy foglalkoztatók számára vonzó üzleti környezet és infrastruktúra kialakítása. Az üzleti terv részeként előzetes pénzügyi elemzés készült a fejlesztési különbözet módszere alapján. Mivel a projekt az előkészítési fázis korai szakaszában van, még nem állnak rendelkezésre megalapozott adatok. Az elemzés szerint a Projektgazdának várhatóan önerőt kell biztosítania a projekt megvalósításához (az alábbi táblázat szerint), de az önkormányzat a projekttípus által megengedett utólagos visszatérítési mechanizmus lehetőségével kíván élni, tényadatok alapján kiszámolni a tényleges önerőt