Területrendezés

A területfelhasználás rendje

Területrendezés

A területfelhasználás rendje

Mi az a területrendezés?

A területrendezés az országra, illetve térségeire, így a vármegyére kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:

-       az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,

-       a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,

-       a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,

- nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása.

 

A területrendezés célja

- az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;

- a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; * 

- az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; * 

- a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

 

A területrendezés feladata különöse

- a környezeti adottságok feltárása és értékelése;

- a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása;

- az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása;

- a térségi és helyi közösségek területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel.

 

A területrendezési terv az ország, illetve egyes térségek, így a vármegyék műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét.

Legfontosabb feladatuk a térségi szerkezet meghatározása és a térségi területhasználat szabályozása. A vármegyei területrendezési tervnek figyelembe kell vennie a helyi elképzeléseket, megfelelni a jogszabályi feltételeknek, valamint fontos, hogy összhangban legyen más vármegyei tervekkel, melyeknek jelentős szerepe van, hiszen egyfajta közvetítőként szolgálnak az országos szintű és a települési tervek között. Egyrészt az Országos Területrendezési Terv elhatározásait pontosítják, amelyeket a vármegyei tervek kiegészítenek térségi jelentőségű (országos vagy helyi elhatározású) elemekkel. Az ily módon, koordináltan kialakított és egységesen megjelenő hálózatot – legyen az közlekedési, energetikai vagy egyéb infrastruktúra-hálózat – a vármegyei tervek közvetítik a települési tervek felé, melyet rendeletben szabályozunk. A vármegyei területrendezési tervet a csatolmányok között találja meg. Ugyancsak itt olvasható a 3/2024. (II.23.) határozat, és az annak mellékleteként elfogadott területrendezési ajánlások. Utóbbiak azon szakmai elveket tartalmazzák, melyet a vármegyei önkormányzat érvényesíteni szeretne a települések rendezése során.

A rendelet célja, hogy meghatározza a vármegye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, elhelyezkedését tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére.

Kapcsolat

profile Pányi Zsuzsanna

emailpanyi@t-online.hu

6000 Kecskemét Deák Ferenc tér 3

www.bacskiskun.hu
Több Kevesebb chevron down

Filmajánló

chevron left
A kisfilm a borok világába kalauzolja el a nézőit, a vármegyei borászatok bemutatásával.

200 éve született Petőfi Sándor,  s ezalatt a jó néhány esztendő alatt bizony elég sok minden megváltozott. 

Egy megye, mely színültig van ízzel, látnivalóval, élménnyel, igazi különlegességekkel és páratlan életérzéssel. 

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának térségi értékeket bemutató karácsonyi kisfilmje.

YouTube-csatornánk legújabb filmjei.

Mi jut eszébe az utca emberének Petőfiről?

Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának 2021-es, színvonalas imázsfilmje a Mi vármegyénkről, életünk, kultúránk, hagyományaink jövőt építő villanásaiból készült. 

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának imázsfilmje. A film az "érték, élmény, egészség" témakörére épít és vármegyei szereplők szemszögéből mutatja be a otthonunk látnivalóit, értékeit.

chevron right

Könyveink

chevron left
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának második mesekönyve

Barangolj a költővel Bács-Kiskunban

A kiadvány segítségével Petőfi Sándor életét követhetjük végig Bács-Kiskun vármegye területén. Izgalmas utazás lesz, kalandra fel!

A vármegyei értékmentő munka egyik büszkesége a Motívumos könyv

A kiadványban bemutatásra kerülnek a megyénkhez köthető hungarikumok és nemzeti értékek, és ezt követően azok a megyei értékek, amelyek 2015. május végéig a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba felvételt nyertek. 

Az Életerő határok nélkül című kötet  Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának megyei egészségmegőrző kínálatát hivatott bemutatni.

A 2019 óta bővült értéktár elemei - bővítése folyamatban.

A Duna Borút projekt keretében készült el ez a borturisztikai kiadvány és térkép, amely bemutatja a megyei és határon túli borászatokat

chevron right

Turisztika

chevron left
A Duna teljes hajózható szakaszán ez az egyetlen működő, folyóvíz által hajtott hajómalom. A skanzen Baja legszebb pontjánál, a Sugovica és a Duna találkozásánál található.

Baja

Petőfiszállás

Lankás löszbuckák.

chevron right

Értékeink

chevron left
A festő Bácsalmáson született, itt élte „szegényen is boldog” gyermek- és ifjúkorát. Népművelőként kezdte pályáját, a Művelődési Ház színjátszó- és rajzszakkörét vezette, majd az intézmény igazgatója lett. 

Bácsalmás

Dunapataj közlekedési csomópontjában, az 51-es út, az Ordasi út és a Vasút utca kereszteződésében impozáns épület hívja föl magára a figyelmet. A kitüntetett helyre épített iskolaépület egykor nemcsak Dunapataj, hanem a szűkebb környék (Ordas, Harta községekkel) oktatási központja is volt.

Dunapataj

Vikár Béla budapesti, Hold utcai lakását a második világháború idején bombatalálat érte, mindene odaveszett, egy nagy táskával indult útnak Dunavecsére. 1944 tavasza előtt is járt már a faluban, 1936-tól évente egyszer itt töltött egy-két hetet.

Dunavecse

Darányi Ignác 1849. január 15-én Pesten született református köznemesi családban. Édesanyja a tassi Földváry Borbála, apja Darányi Ignác ügyvéd volt. A család legidősebb gyermeke – a gazdálkodó, jogász apa nyomdokait követve – kitartó szorgalommal és céltudatossággal végezte iskoláit. 

Tass

Már a Pannónia Stúdió kecskeméti műterme megalakulásakor, a magyar animációs filmgyártás aranykorának kezdetén felvetődött a gondolat, hogy a magyar rajzfilmnek és egyben a városnak fesztivál kellene. 

Kecskemét

A pálinka – különösen a barackpálinka – főzésének hagyományai Kecskemét környékén az első írásos emlékek szerint a XVII-XIX. századig nyúlnak vissza. A Kecskeméti barackpálinka külhoni megismertetéséhez pedig – melyet a Zwack család készített – maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930-as évek közepén. 

Kecskemét

Pencz József 1963-ban született Baján. Gyerekkorának nyári szüneteit a nagyszüleinél, Bácsszentgyörgyön töltötte, melyhez köthető a halas vizekhez való vonzódása. A kézzel való halászat és az egyszerűbb halászeszközök készítésének fortélyait nagyapjától tanulta. 

Baja

A grafikusművész már általános iskolában is az ábrázolás érdekelte, mely középiskolás korában még inkább felerősödött. Ebből adódóan jelentkezett a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakára, majd Kiskőrösön tanárként helyezkedett el. 

Kiskőrös

chevron right

Események

Design by WEBORIGO