Területrendezés

A területfelhasználás rendje

Területrendezés

A területfelhasználás rendje

Mi az a területrendezés?

A területrendezés az országra, illetve térségeire, így a vármegyére kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:

-       az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,

-       a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,

-       a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,

- nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása.

 

A területrendezés célja

- az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;

- a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; * 

- az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; * 

- a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

 

A területrendezés feladata különöse

- a környezeti adottságok feltárása és értékelése;

- a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása;

- az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása;

- a térségi és helyi közösségek területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel.

 

A területrendezési terv az ország, illetve egyes térségek, így a vármegyék műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét.

Legfontosabb feladatuk a térségi szerkezet meghatározása és a térségi területhasználat szabályozása. A vármegyei területrendezési tervnek figyelembe kell vennie a helyi elképzeléseket, megfelelni a jogszabályi feltételeknek, valamint fontos, hogy összhangban legyen más vármegyei tervekkel, melyeknek jelentős szerepe van, hiszen egyfajta közvetítőként szolgálnak az országos szintű és a települési tervek között. Egyrészt az Országos Területrendezési Terv elhatározásait pontosítják, amelyeket a vármegyei tervek kiegészítenek térségi jelentőségű (országos vagy helyi elhatározású) elemekkel. Az ily módon, koordináltan kialakított és egységesen megjelenő hálózatot – legyen az közlekedési, energetikai vagy egyéb infrastruktúra-hálózat – a vármegyei tervek közvetítik a települési tervek felé, melyet rendeletben szabályozunk. A vármegyei területrendezési tervet a csatolmányok között találja meg. Ugyancsak itt olvasható a 3/2024. (II.23.) határozat, és az annak mellékleteként elfogadott területrendezési ajánlások. Utóbbiak azon szakmai elveket tartalmazzák, melyet a vármegyei önkormányzat érvényesíteni szeretne a települések rendezése során.

A rendelet célja, hogy meghatározza a vármegye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, elhelyezkedését tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére.

Kapcsolat

profile Pányi Zsuzsanna

emailpanyi@t-online.hu

6000 Kecskemét Deák Ferenc tér 3

www.bacskiskun.hu
Több Kevesebb chevron down

Filmajánló

chevron left
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának térségi értékeket bemutató karácsonyi kisfilmje.

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának imázsfilmje. A film az "érték, élmény, egészség" témakörére épít és vármegyei szereplők szemszögéből mutatja be a otthonunk látnivalóit, értékeit.

Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának 2021-es, színvonalas imázsfilmje a Mi vármegyénkről, életünk, kultúránk, hagyományaink jövőt építő villanásaiból készült. 

A kisfilm a borok világába kalauzolja el a nézőit, a vármegyei borászatok bemutatásával.

Mi jut eszébe az utca emberének Petőfiről?

Egy megye, mely színültig van ízzel, látnivalóval, élménnyel, igazi különlegességekkel és páratlan életérzéssel. 

Vármegyénkben több mint 500  pályázatot nyújtottak be segítségünkkel 2014-2019 között. Ezekről a fejlesztésekről szól az alábbi kisfilm.

chevron right

Könyveink

chevron left
Az első világháború lezárására emlékezünk idén november 11-én. A háború, mely történelmünk egyik legpusztítóbb világégése volt, megyénkben is számtalan településen, városban áldozatok sokaságát követelte, ezzel csonka családokat százainak lelkében fájdalmas űrt hagyva.

Válogatott Petőfi versek végzős diákjainknak

A vármegyei értékmentő munka egyik büszkesége a Motívumos könyv

Ott vagy, ahol lenned kell - Pincék, helyi termékek,, látnivalók, szállások

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának második mesekönyve

A kiadvány segítségével Petőfi Sándor életét követhetjük végig Bács-Kiskun vármegye területén. Izgalmas utazás lesz, kalandra fel!

A Bács-Kiskun megyei értékek 1. című kiadvány folytatásában 109, újonnan listára került értéket mutatunk be.

A Duna Borút projekt keretében készült el ez a borturisztikai kiadvány és térkép, amely bemutatja a megyei és határon túli borászatokat

chevron right

Turisztika

chevron left
Tass legszebb és legértékesebb kastélya.

Tass

Egy hely a város szívében, ahol eggyé vállhatsz a természettel.

Kiskunhalas

Mesés Gedeon Birtok

Izsák

Felső-Bácska legjobb állapotban megmaradt szikes tava, a Bácsalmási Sóstó bejárására és megismerésére nyílik lehetőség. A program egy komplex környezet- és természettudatos, valamint kulturális szemléletformáló élményfüzér része, amely Bácsalmás és környéki értékeket ment és mutat be interaktív módon a Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark égisze alatt. 

Bácsalmás

Kiskunfélegyháza

chevron right

Értékeink

chevron left
Magyarországon (a történelmi Magyar Királyság területén) Európában egyedülálló formagazdagságban készítettek az elmúlt 400 évben bélyeges téglákat. Egyes becslések szerint a számuk meghaladhatja a 30 000-féle darabot. 

Mélykút

Izsákon a borkészítésnek több évszázados hagyományai vannak. A helyi fajtából, a Sárfehérből már a megjelenésekor is főleg bort készítettek, mivel íze kellemesen aromás, s értékes savai miatt tartós. 

Izsák

A kiadvány meghatározó fontossággal bír a Kiskunság folklórjának megőrzésében.

Kiskunmajsa

A Magyar Szablya, mint eszköz a honfoglalás korától számítva a magyarok által terjedt el világszerte, és lett méltán híres, megalapozván ezzel országunk kardvívásának alapjait. A szablya egyélű, görbe kard, melynek külső éle ki van élesítve. 

Kecskemét

Bugacpuszta a legnevesebb magyar puszták közé tartozik, a Duna és Tisza között, annak középső részén, az úgynevezett kiskunsági homokhátságon helyezkedik el, Kecskemét és Kiskunfélegyháza határában. Területe védetté nyilvánított, a Kiskunsági Nemzeti Park része (11 488 ha). 

Bugac

Gregus Pál a Vajdaságban, Lukácsfalván született. A második világháború ideje alatt családjával Kunbajára költözött, majd az általános iskola elvégzése után Kecskeméten kitanulta a lakatos mesterséget. A tárogatót már nyugdíjasként, Homoki Endre klarinétművész felkérésére, autodidakta módon kezdte el készíteni. 

Baja

A templom István király birtokán helyezkedett el, aki rendeletében meghatározta, hogy „Minden 10 falu építsen egy kőtemplomot", továbbá kimondta azt is, hogy a helyben található építőanyagon túl a már ott lévő rommaradványokat is fel kell használni az építéshez. 

Soltszentimre

Tass központjában, az egykori piactér mellett található ez az artézi kút. Vize 276 m mélyről tör a felszínre, 21 °C fok hőmérsékletű, jótékony ásványi anyagokban bővelkedő ivóvíz. 

Tass

chevron right

Események

Design by WEBORIGO