Főszékesegyház

A jelenlegi főszékesegy-ház helyén korábban három (egyesek szerint kettő) templom volt. Az első kalocsai székesegyház 1002-1010 között épült. A templomot, amely az idők folyamán kicsinek bizonyult, a második székesegyház építésekor (13. század eleje) elbontották, építőanyagát valószínűleg felhasználták az új templom építéséhez.

A második székesegyház építése az 1210-es években kezdődött. Bertold érsek (1206-1218), II. András király sógora, vitatva az esztergomi érsek elsőbbségét, az esztergomi érsek jogaival azonos jogokat szerette volna a kalocsai érseknek is. Hatalmi törekvéseibe beleillett a Szent István korában épült kalocsai székesegyház helyett egy nagyobb, díszesebb templomot építése.

Vitatott a harmadik székesegyház. Egyes vélemények szerint nem új templom, hanem a második székesegyház átépítése során jött létre, más vélemények szerint teljesen új templom. A székesegyház építése vagy átépítése Nagy Lajos király uralkodása idején, Szigeti (Frankó, Franklói) István (1367-1382) vagy Helfenstein Lajos (1383-1391) érseksége alatt történt. A templom 1602-ben pusztult el, amikor magyar naszádos hajdúk felégették Kalocsát. Evlia Cselebi 1665-ben már csak a templom romjait látta. Az egyik torony romjai még 1733-ban is álltak.

A negyedik, mai székesegyház 1735 és 1754 között épült olasz barokk stílusban, egy fő- és két mellékhajóval, két toronnyal és nagyon magas homlokzattal. A székesegyházat 1754-ben szentelték fel, de a külső és belső díszítőmunkák még később is folytak. A templom 64 m hosszú, 24 m széles, a főhajó belső magassága 19 m. A tornyok magassága 65 m. Míg a korábbi három templomot Szent Pál emlékére szentelték fel, addig az új templomot a városi plébániatemplom korábbi védőszentje, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.

A templom mai formáját az 1910−12-ben végzett rekonstrukció és régészeti feltárás nyomán kapta.

ASBÓTH Miklós 1998 Kalocsa történeti kronológiája. In: Asbóth Miklós, Romsics Imre: Kalocsa múltja és jelene. Kalocsa. 42-210. p.
[Batthyány album] 1774 Excellentissimo, illmo, ac reverendissimo D. D. Iosepho e comit. A. Battyány miseratione divina metropolitana Coloc. et Batsi. Eccl. archi episcopo iusignis ordinis S. Stephani R. A. magnae crucis eqviti inclyt. cottuum castriser. Prep. Bats. vero su. acper comiti utriusque sac. c. et R. A. majestatis actuali int. consiliaro excelis consilii regii locumtlis nec non excelsae tabulae septemvir. Cojudi et asseso decoris ecclesia Dei studiosissimo schola architea civ. per eundem Colocam introdueta. Humillimo atq. obs. Animo obtulit. MDCCLXXIV. Professore P. Ignatio Malinovits é SP codem qui Colocam A 1773 adcurate dimensam, domibus sub numerum redactis, civibus conscriptis Archi- Eppali archivo intulit. [A kalocsai piarista kollégium tanárai és diákjai által készített rajzokgyűjteménye.] Főszékesegyházi Könyvtár.
BOZSÓ Ferenc 1971/a Kalocsa építészeti emlékei. In: Katona István Társaság tanulmányai Kalocsáról. Szerk. Czajtányi István. Kalocsa. 294-312. p.
FOERK Ernő 1911 A kalocsai Szent István-kori székesegyház érseki sírja. In: Archeológiai Értesítő. 1911. 1. sz. 19-33. p.
Főegyházmegyei kalendárium 1997 A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kalendáriuma az 1997. évre. Kalocsa, Kecskemét.
Kalocsa történeti kronológiája Számítógépes adattár. Szerk. Asbóth Miklós.
JERNYEI KISS János 2000 A kalocsai érseki székesegyház és rezidencia megújulása a 18. században. In: Kalocsa történetéből. Szerk. Koszta László. Kalocsa. 243-282. p.
A művészet története Magyarországon. 1983. Szerk. Aradi Nóra. Budapest.
PINTÉR Imre 1942 A kalocsai főszékesegyház. Budapest. (A budapesti kir. Magyar Pázmány Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai 73.)
VÁTI 2004a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság. Kalocsa város Településszerkezeti terve. Örökségvédelmi hatástanulmány. Műemléki topográfia. Felelős tervező Havas Mária. TSZ.: 2774/2003-3.2.2.
WINKLER Pál 1929 A kalocsai főszékesegyház 1010-től napjainkig. Kalocsa. (Árpád könyvek 31-33.)