FELSŐ-BÁCSKA–HOMOKHÁT NATÚRPARK

A tizenkét települést (Ásotthalom, Öttömös, Kelebia, Tompa, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja, Bácsalmás, Madaras, Katymár, Mátételke és Tataháza) magában foglaló natúrpark kiterjedése mintegy 68 000 hektár, az itt élők száma meghaladja a 27 000 főt.
A natúrparki térség homokháti részén a felszínt homok, helyenként löszös homok borítja, amely kőzeteken kis relatív magasságú homokformák, maradékgerincek és lepelhomokhátak alakultak ki.
A homokhátak között ÉNy–DK-i irányban – az uralkodó széliránnyal párhuzamosan – hosszan elnyúló, vizenyős mélyedések – népi tájnéven: semlyékek (sömlyékek) – húzódnak. Az évszázados emberi tájátalakítások hatására csak kisebb foltokban maradtak meg a tipikus homoki és szikes élőhelyfoltok, amelyeknek mozaikjait a Körös-éri Tájvédelmi Körzet foglalja keretbe.
A natúrparki térség bácskai részén a felszínt jellemzően 1,5-2 méter vastagságban lösz és annak összletei borítják. A lösz agyagosabb változatát téglaipari felhasználásra több helyen bányászták. Az egykori katymári és madarasi téglavetők feltárásai fontos tudományos információt hordoznak.
A natúrpark bácskai része egykor bővelkedett kisebb kiterjedésű, természetes eredetű állóvizekben. A Kígyós-ér menti vizes élőhelyek láncolatának – az úgynevezett „barák”-nak – az egyik utolsó természetközeli állapotú maradványa a bácsalmási Sós-tó. A 20. század utolsó évtizedeiben az erek felduzzasztásával, az egykori „barák” környezetének terepadottságaira is alapozva horgásztavakat hoztak létre.
A natúrparki térség bácskai részének egyik jelentős növénytani értéke a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág, amelynek a legnagyobb hazai állománya él Bácsalmás mellett. Számos védett növény- és állatfaj utolsó menedéke a madarasi Marhajárás löszpusztai gyepje, amely 2019-ben kapott jogi oltalmat természetvédelmi terület formájában. A térség védett természeti területei – a Dél-Bácska és a Déli-Homokhátság a Natura 2000-hálózat részei.

KERÉKPÁRRAL A FELSŐ-BÁCSKA–HOMOKHÁT NATÚRPARKBAN

A Duna és a Tisza közén, Magyarország és Szerbia határtérségében elhelyezkedő Felső-Bácska–Homokhát Natúrpark tizenkét település közösségeinek összefogásával, 2018 nyarán kapta meg a natúrparki névhasználati címet. A táji léptékű összefogás célja a térség gazdag természeti és kulturális örökségén alapuló, fenntartható módon megvalósuló, a helyi közösségek érdekeit hosszú távon is szolgáló fejlesztése. Az elmúlt években e cél elérésének egyik fontos infrastrukturális eleme valósult meg: a kis szintkülönbségekkel jellemezhető, változatos karakterű natúrparki térségben ma már több mint 200 kilométer jelzett kerékpáros útvonal, s annak mentén natúrparki bemutatóhelyek és kerékpáros pihenők hálózata várja a természeti és kulturális élményekre vágyó turistákat.

Tájak és kultúrák találkozása 

A natúrparki összefogáshoz csatlakozott települések két eltérő karakterű kistáj, a Dorozsma–Majsai-homokhát és a Bácskai löszös síkság határterületén helyezkednek el. Habár tájföldrajzi értelemben a terület keleti, homokháti, illetve nyugati, bácskai része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára. (A natúrparkot a TermészetBúvár 2018/5. számában mutattuk be részletesen.)

Az itteni táj mozgalmas történetének fontos epizódjaira utal a natúrpark „Szabadka virágoskertjétől Arany Bácskáig” mottója. A korábban Szabadka igazgatása alá tartozó homokháti részeken a 19. század végétől – a hegyvidéki területeken súlyos károkat okozó filoxéra-vésznek is köszönhetően – virágzott a szőlő és egyéb gyümölcsök termesztése, az itt előállított termények és a bor fontos kereskedelmi cikké váltak, jelentős bevételhez juttatva a helyi gazdálkodókat és kereskedőket.  A térség bácskai részén a löszön képződött termékeny mezőségi talajoknak köszönhetően ugyanebben az időben a  gabonafélék és a kukorica termesztése, s az arra épülő istállózó sertés- és lótartás vált meghatározó gazdálkodási formává. Olyannyira, hogy a több száz holdas nagybirtokokon árutermelő jelleggel folyó, az új termesztési technológiák bevezetésében országos szinten is jeleskedő mezőgazdaság és a ráépülő, szintén korszerű technológiával dolgozó élelmiszeripar révén a tágabb térség a történelmi Magyarország éléstárának számított. 

A táji változatosság a helyi termékek sokféleségében is megnyilvánul. A homokháti térség sok helybéli számára fontos kiegészítő bevételi forrást jelentő, rendkívül tudás- és munkaigényes gazdasági növénye a spárga. Ma még jó részt külföldi ínyencek asztalára kerül, de a Kelebián és Öttömösön minden év nyár elején szervezett spárgafesztiváloknak is köszönhetően hazánkban is egyre többen fogyasztják e gyógyhatású növényt. A lekvároktól és befőttektől a szörpökön és ivóleveken keresztül a különféle tejtermékekig igen széles a hagyományos bácska ízvilágú, kézműves termékek köre. Szerencsére egyre többen látnak fantáziát a magas minőségű helyi termékek előállításában és értékesítésében, amit az érintett önkormányzatok a Bácskai Becses védjegy és a Bácsalmási Finomságok márkanév bevezetésével, népszerűsítésével is igyekeznek segíteni.

Felső-Bácska különleges színfoltját jelentik a bunyevác és német nemzetiségi hagyományok, a többnemzetiségű kultúra napjainkban is lényegi elemét képviseli az itt élők táji identitásának. A délszláv eredetű, hagyományosan római katolikus vallású bunyevácok és a németek is az elmúlt évszázadok viharos időszakainak köszönhetően, elsősorban a török hódoltsági időszak előtt, illetve után, menekültként vagy szervezett telepítési program keretében érkeztek a térségbe. A bunyevác és a német hagyományok megélésében egyaránt fontos szerepet töltenek be a nemzetiségi tánccsoportok. Az ősi elemeiket máig megtartó táncok továbbélésének kiemelt színterei a bunyevác prélók és a sváb bálok.

A natúrparki térség szempontjából mind a mai napig meghatározó fontosságú a határ menti fekvés. A közeli, mintegy százezres lélekszámú Szabadka (Subotica) napjainkban a Vajdaságban élő magyarság szellemi és kulturális központja. A 19. század legvégén, a 20. század elején épült szecessziós építészeti remekeinek és az erre épülő tematikus útnak köszönhetően jelentős számú turistát vonz a térségbe.

Kerékpárra fel!

A natúrpark örökségi helyszíneinek bejárására környezetbarát közlekedési eszközként szolgálhat a kerékpár. A kerekesek számára ideális terepet biztosít mind a kis szintkülönbségekkel jellemezhető, változatos karakterű natúrpark táj, mind a meglévő kerékpárutak és kisforgalmú közutak hálózata. A kerékpáros turizmus potenciálját erősíti, hogy a térségen halad keresztül az európai kerékpárút-hálózat részét képező Vasfüggöny kerékpáros túraút (Iron Curtain Trail). Az EuroVelo 13-as néven is ismert kerékpáros útvonal Bács–Kiskun megyei szakasza Magyarország és Szerbia határa mentén halad. A kerekesek Szabadka látnivalóinak megtekintése érdekében Tompánál dél felé átlépik a határt, majd a Csongrád megyei Mórahalomnál térnek vissza ismét hazánkba. A fenti két település között a magyarországi oldalon a 4-es számú országos kerékpáros főútvonal (másik nevén Dél-alföldi határmente kerékpárút) fűz fel két natúrparki települést, Kelebiát és Ásotthalmot.

A Barents-tengertől a Fekete-tengerig tartó, húsz országot érintő nemzetközi kerékpáros túraút Bács–Kiskun megyei szakaszának kitáblázása 2019-2021-ben a megyei önkormányzat és a natúrparki egyesület együttműködésében valósult meg. Ennek köszönhetően az ide érkező, a természeti és kulturális élményekre nyitott kerekeseket ma már több mint 200 km kerékpáros útvonal várja a natúrparki térségben. A jelzett túraútvonal-hálózat valamennyi natúrparki települést felfűzi, és több helyen kapcsolódik a Baja és Mórahalom között, az 55. számú főúttal párhuzamosan futó, korábban kiépített kerékpárúthoz.

Egységes bemutatási rendszer

A natúrparki kerékpáros túraút hálózat által érintett települések természeti és épített örökségi értékeinek megismerését az útvonal mentén, jellemzően a városok, falvak központjaiban kihelyezett, egységes arculatú tájékoztató táblák segítik. A jelzett kerékpáros túraútvonal mentén, három helyszínen – Bácsalmáson, Tompán és Kelebián – új kerékpáros pihenőhelyek és interaktív bemutatóhelyek létesültek. 

A bácsalmási és kelebiai natúrpark-házak új, az élményszerű megismerést, a látogatók közvetlen érzelmi és tartalmi bevonódásának lehetőségét biztosító kiállításai a natúrpark felső-bácskai, illetve homokháti részének természeti és kulturális örökségi értékeit mutatják be.

A Kígyós-tó partján újonnan épült bácsalmási Natúrpark-ház kiállítása a rendkívül termékeny, s így évszázadok óta intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló bácskai kultúrtáj rejtett örökségi helyszíneit igyekszik természeti, kulturális és tájtörténeti keretek között elhelyezni. A bácskai táj és identitás lényegének megértését több interaktív bemutatási eszköz, egyebek között egy időfal és egy terepasztal is segíti. Az udvaron kialakított tanösvényt végigjáró helybéliek és ide érkező kirándulók játékos formában kapnak praktikus tippeket ahhoz, hogy mindannyian egy fenntarthatóbb világban élhessünk.

A kelebiai Natúrpark-ház udvarán kialakított Földikutya-vár az eredeti élőhelyén csak kivételesen látható délvidéki földikutya különleges, föld alatti életmódjának részletes megismerését,  természetvédelmi jelentőségének megértését segíti, fiatalabbaknak és felnőtteknek egyaránt. Szintén a kültéri kiállítás része a Kelebiai-halastavak szárnyas élővilágát bemutató Madárösvény. Az egykor lakóházként szolgált, a projekt keretében szépen felújított épületben helyi történetekkel, játékokkal várja a legkisebbeket a gyermeksarok. Külön szobákban kapott helyet két tematikus kiállítás: az Élet a homokon „anno” címet viselő kiállításrész interaktív elemei a táj változását villantják fel; Az egykori szabadkai puszták a világtörténelem sodrában önálló kiállítás a helytörténeti jellegű eseményeket egy szélesebb összefüggésrendszerben helyezi el, kiemelten kezelve hazánk mai, trianoni határainak meghúzását. Érdemes felkeresni a pincekiállítást is, amelyen „a spárgától a kelebiai korai cseresznyéig” a natúrparki helyi termékek olykor kalandokban is bővelkedő történetét és a kelebiaiak életében betöltött szerepét ismerhetjük meg.

Az előző kettőhöz képest eltérő tematikájú a két dél-alföldi kistáj határán elhelyezkedő Tompa új bemutatóhelye. A Művelődési Házban kialakított Táj–Érték–Tár interaktív kiállítás e hagyományait aktívan megélő, gazdag épített örökségét őrző kisváros tájhoz kötődő értékeit mutatja be számos archív fénykép felhasználásával, ugyanakkor élve az interaktív bemutatási eszközök adta lehetőségekkel is.

Rejtőző kincsek nyomában

A natúrparki bemutatási hálózat tervezése során fontos szempont volt, hogy a natúrpark-házak célja a látogatók motivációjának erősítése a közvetlen terepi megismerésre, a természetben tett rövidebb-hosszabb túrákra. Így a tervezett natúrparki kerékpáros és gyalogos kirándulásokat célszerű e kiállítások, s az azok szerves részét képező natúrparki kisfilmek megtekintésével kezdeni.

A homokháti térségben a gazdag madárvilágú Kelebiai-halastavak körbejárása mellett különleges túralehetőséget kínál az ásotthalmi Csodarét is, amelynek megismerését a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által kialakított tanösvény segíti. Utóbbi helyszínen a látogatás különösen ajánlott tavasszal és nyár elején, amikor számos védett növényritkaságban – köztük orchideákban és árvalányhajban – gyönyörködhetünk. A határsávban szakvezetővel célszerű felfedezni az 1950-es években, az egykor Jugoszlávia határán kiépített Déli védelmi rendszer harcállásainak, gyakran az erdők mélyén rejtőző maradványait.

A bácsalmási Natúrpark-háztól rövid kerekezéssel elérhető a térség legjobb állapotban megmaradt szikes tava, a Sós-tó, s a part mentén újonnan kialakított interaktív tanösvény. Itt nem csak a minden évszakban más fajösszetételű, vízhez kötődő madárvilágot figyelhetjük meg, hanem megismerhetjük a tóparti nyílt élőhelyeket „kezelő” házibivalyok természetvédelmi jelentőségét is. A bácskai körtúrák kihagyhatatlan programja a világhírű madarasi és katymári löszfeltárások megtekintése, valamint a Madarasi Marhajárás természetvédelmi terület bolygatatlan ősgyepjének felfedezése. A nagy kiterjedésű, évszázadokon keresztül legeltetett löszgyep különösen látványos kora tavasszal, amikor több ezres példányszámban virágzik a tavaszi hérics és a tarka sáfrány.

A natúrpark központi részén elhelyezkedő, vasúti kapcsolattal is rendelkező Tompa szintén ideális kiindulópont a natúrparki örökségi helyszínek kerékpáros bejárásához. Ezek jelentősége nem egy esetben messze túlmutat a helyi szinten: a Redl-család tompai kastélya a romantikus historizmus kastélyépítészetének országos szinten is jellegzetes példájaként, az épületegyüttes szerves részét képező Szent Anna-templom a magyar neogót építészet egyik remekeként áll műemléki védelem alatt. 

A natúrpark-házak interaktív kiállításai előzetes időpont egyeztetéssel látogathatók. Érdeklődni a natúrparki munkaszervezet honlapján (www.bacskainap.hu) és a Bácsalmási Turisztikai Információs Központ () elérhetőségein lehet. 

Sajátos natúrparki fejlesztések

Az elmúlt években a natúrpark munkaszervezetének koordinálásával megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően a natúrpark kerékpáros turisztikai és környezeti bemutatási infrastruktúrájának alapjai kiépültek. Erre építve a következő évek fontos feladata az aktív és ökoturisztikai termékek kidolgozása, a különböző marketing-kommunikációs eszközök többoldalú, szakmai alapon nyugvó alkalmazása. Ennek során a natúrparkok sajátos szellemiségének maximálisan érvényesülnie kell, kiemelten kezelve a komplexen értelmezett fenntarthatóságot és a helyi közösségek érdemi bevonásának igényét, az itt élők megélhetésének segítését.

Izgalmas lehetőségeket és egyben komoly szakmai kihívásokat rejt magában egy natúrpark létrehozása a határ túloldalán. Szerbiában ugyanis jelenleg nincs jogszabályi háttere az alulról szerveződő natúrparkok létrehozásának. (Erről bővebben írtunk a TermészetBúvár 2022/2. számában.) Ugyanakkor a korábbi évek közös gondolkodásának eredményeként szerbiai partnereink részéről már egyértelműen megfogalmazódott egy alulról szerveződő, az értékőrzést és a fenntarthatóságot táji léptékben kezelő natúrpark létrehozására a szándéka. Az első vajdasági natúrpark megalakulása azonban még várat magára. Reméljük nem sokáig!