

Li Zhen a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemén hallgatott magyar nyelvet és irodalmat, és ez az egész életét meghatározta: 22 évvel ezelőtt úgy döntött, Budapesten telepedik le. Magyarországon élő kínaiak számára szerkeszt újságot, Petőfi Sándor életműve pedig a szenvedélyévé vált. A bicentenárium alkalmából idén egy 200 versből álló kötettel készül: Petőfi Sándor szerelmes verseinek kétnyelvű gyűjteményével.
Hogyan került Magyarországra?
A magyar nyelv szeretete hozott az országba. Mindig szerettem az idegen nyelveket, a középiskolában angolul és japánul tanultam. Egyetemre Pekingbe jártam, az 1988-as évfolyamban két szakirány közül választhattam: angol vagy magyar. A magyar érdekesebbnek tűnt. Már az egyetemi évek alatt megismerkedtem Magyarország történelmével, irodalmával, kultúrájával, páratlan tájaival. Ennek hatására 22 évvel ezelőtt úgy döntöttem, Budapestre költözöm a családommal együtt, hogy itt kamatoztathassam a tudásomat.
Miért éppen Petőfi fordításával kezdett foglalkozni a magyar irodalmi alakok közül?
Nagyon szeretem a verseket. Már középiskolában is főszerkesztője voltam a diákönkormányzat irodalmi lapjának. Az egyetemen ismerkedtem meg a magyar irodalommal, faltam a könyveket Balassi Bálinttól a kortárs költőkig. Nagy szívbánatom, hogy Petőfi az egyetlen magyar költő, akinek a nevét ismerik Kínában is, hiába ajánlgatom a barátaimnak a többieket. Neki óriási a kultusza az országban, már 1910-ben is jelent meg fordítása. Igaz, akkor még angolról, németről, japánról, eszperantóról fordították kínaira. A legnépszerűbb Petőfi-kötet az 1950-es években megjelent 104 verset és a János vitézt tartalmazó kiadvány, amelyet Sun Yong jegyez. Csorbíthatatlan népszerűsége az egyik oka, amiért az ő fordításával kezdtem foglalkozni. Petőfi korai kínai fordításai ráadásul hemzsegnek a hibáktól, így – sok más magyar szakos kínaihoz hasonlóan – én is úgy gondoltam, ezeket a mi feladatunk kijavítani, hogy megmutassuk a „valódi Petőfit”.
Mit gondol, hogyan alakult ki az országban ez a hatalmas kultusz?
A 20. század első felében csak az értelmiség ismerte Petőfit, ám 1950-ben a középiskolás kínai irodalomtankönyvbe is bekerült a Szabadság, szerelem, ezért hamar elterjedt a köztudatban. Mára már hat különböző irodalomkönyvben tanulnak a gyerekek Petőfiről és a magyar irodalomról. A vers népszerűsége, egyszersmind az erős keleti Petőfi-kultusz azon is jól lemérhető, hogy már három nagyvárosban: Pekingben, Sanghajban és Csungkingben is áll a magyar költő szobra, mindegyiken olvasható a rövid vers legismertebb, Bai Mang-féle kínai fordítása is.
Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem – ezekkel a sorokkal robbant be tehát a kínai köztudatba Petőfi a múlt század közepén. Miért ennyire fontos a kínai emberek számára ez az üzenet?
Petőfi Kínában halhatatlan. Éppúgy, mint a Szabadság, szerelem című verse. Az Egy katona hosszú menetelése című zenés színjátékban például hétszer is szerepel, de az Előőrség című dráma (amely öt fiatal író életét mutatja be) is ezzel a verssel zárul. A nézők minden alkalommal könnyekig hatódnak a magyar költő sorain. Ez a költemény sokat jelent a kínaiaknak, hiszen a mondandója örök érvényű. Megható párhuzam, hogy legszebb fordítása éppen Bai Mang kínai költő és forradalmár nevéhez fűződik, aki Petőfihez hasonlóan tragikusan fiatalon feláldozta az életét a hazájáért. Pál Fanni
2025. 09. 15.
2025. 09. 15.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 10.
2025. 09. 10.
2025. 09. 10.
2025. 09. 10.