

Petőfi Sándor egyik leghíresebb és legismertebb költeményét, a János vitézt, mindannyian sajátunknak érezzük, hiszen gyermekkorunk egyik legmeghatározóbb olvasmányélménye.
Most azonban nem a magyarórák elemző és összehasonlító szemszögéből közelítettük meg, hanem sokkal inkább a rajz, a festés, a fotózás vagy akár a modellezés / szobrászat színesen sokoldalú nézőpontjából.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára, alkotói pályázatot hirdettünk, mely minden korosztály számára nyitott volt. Változatos technikával készült alkotások érkeztek be a 3D nyomtatóval készülttől, a rajzon át egészen a papírmaséig.
A díjazott négy ifjú, kreatív alkotónk: Gál Luca Dóra, Gál Dorina, Gál Rozina és Gyarmati Ádám voltak.
Ádi alkotása hatalmas sikert aratott a közönség körében, annak kidolgozottságával, a munkaigényes folyamatba fektetett órák számvalá, és a részletgazdag kivitelezésével.
A fiú, a Bajai Szent László ÁMK Gimnázium 7. osztályos tanulója, és a Bajai Vizuális Iskola 4. évfolyamát végző diákja.
2020 – ban, az első sikeres papírmasé munkája, ami egyben egy allebrije (Az alebrijes Ezek egyfajta, mexikói jellegű, drótból és kartonból készült kivitelezés. Furcsa teremtmény, amely összekeveri a különböző állatok formáját másokkal a varázslatos típusokkal.) megformálása volt. Magyarországon lévő Mexikói Nagykövetségen került kiállításra.
2021-ben Magyarországon rendezett Vadászati Világkiállítás rendezvény sorozatán belül meghirdetett „Zala egy a természettel” című rajz és egyéb művészeti pályázaton a Zalai Gímszarvasért Alapítvány különdíjában részesült.
A pályázatra: viaskodó gímszarvasokat készített papírmaséból, AZ IFJÚ TRÓNKÖVETELŐ címmel. Pályamunkája állandó kiállításon megtekinthető Zalaegerszegen a Zala megyei Vadászkamara Oktatási Centrumban.
Most pedig a Petőfi 200. Bátmonostor János vitéze című pályázaton szintén különdíjban részesült.
Petőfi Sándor János vitéz költeményének két izgalmas helyszínét mutatja be ugyanezzel a technikával.
Melynek ihletője a mű alábbi két versszaka:
“Odalopózkodott a fészekhez lassan,
És a grifmadárra hirtelen rápattan,
Oldalába vágja hegyes sarkantyúját,
S furcsa paripája hegyen-völgyön túlszállt.
Hányta volna le a madár nyakra-főre,
Lehányta volna ám, ha birt volna véle,
Csakhogy János vitéz nem engedte magát,
Jól átszorította derekát és nyakát.”
“A sárkánykigyó nagy száját feltátotta,
Hogy Jánost egyszerre szerteszét harapja;
S mit tesz ez, a dolog ilyen állásába’?
Hirtelen beugrik a sárkány torkába.”
Petőfi Sándor: János vitéz
2025. 09. 15.
2025. 09. 15.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 11.
2025. 09. 10.
2025. 09. 10.
2025. 09. 10.
2025. 09. 10.