A vármegyei értékmentő munka egyik büszkesége az a Motívumos könyv, melyben igyekeztünk megmutatni az ősi mintáktól, egészen napjainkig használatos motívumokat. Mindennapjainkban köszönhetnek vissza akár egy bútordarabon, ékszerben, mézeskalácsban, bőrdíszműveken, edényzeten, vagy egy-egy ruhakölteményben, melyből a nagyközönség is láthatott tizenegy csodálatos minta kollekciót már.
A motívumos könyvet forgatva feltárulnak előttünk gazdag kultúránk csodálatos hagyatékai. Ezekből szemezgetünk hétről hétre, hogy Önök is megismerjék, és rácsodálkozzanak talán éppen a saját településük csodáira.
Az egykori sztyeppei népek – így a honfoglaló magyarság – díszítőművészetének kulturális és társadalmi identitáskifejező szerepe mindenképpen túlmutatott az egyszerű dekorációs funkción. A felhasznált minták, motívumok jelentése mindenki előtt ismert volt az adott korban, azonban ez a háttértudás ma már nem elérhető. A honfoglalás kori övviselet jellemző darabjai voltak az indás-palmettás ornamentikával díszített és tűzaranyozott ezüst veretek. Egy öv teljes veretkészlete csatból, szíjvégből és öntött, aranyozott ezüstveretekből állt, a kunadacsi honfoglaló harcos sírjában 10-nél is több ilyen veretet tártak fel, tehát egykori tulajdonosa a tehetős rétegbe tartozhatott. Jelen motívum indás keretű díszének középső részén volutahorogpár szerepel, mely a honfoglalók övveretein meglehetősen gyakori, több változatban is ismert. Ez a bimbós indadísz gyakori motívum egész Eurázsiában, a 9. században az európai román és az ázsiai sztyeppei művészet egyaránt használta, általános szimbólumként az új élet, a ciklikusság jelképe, viszont a honfoglalók művészetében betöltött szerepe nem ismert.
Katona József Múzeum, Kecskemét
Kunadacsi szíjvég
A honfoglaló magyar férfiak legjellegzetesebb viseleti eleme a veretes fegyveröv volt, az öv legdíszesebb eleme pedig a szíjvég, melyet a befűzött öv bal oldalán lelógatva viseltek. A Kunadacson feltárt szíjvég indás-palmettás ornamentikával díszített, tűzaranyozott és ezüstből készült. Az ábrázolt veretet indás keretdísz osztja három részre, a felső kettőben liliom jellegű palmettacsokor motívum, legalul hármaslevél ornamens látható. Ez gyakori motívuma a honfoglalás kori művészetnek, az avar korban is használták különböző változatait. A háromágú palmetta-liliom-tulipán-életfa motívum ősi szimbóluma az örökkévalóságnak, már a hellenisztikus művészetben is feltűnt, eurázsiai méretekben elterjedt volt.
Katona József Múzeum, Kecskemét
A könyv tartalma mindenki számára elérhető weboldalunkon, de motívumonként is letölthető.
https://www.bacskiskun.hu/lap/motivumok-bacs-kiskun-varmegyebol
2024. 06. 11.
2024. 06. 11.
2024. 06. 10.
2024. 06. 10.
2024. 06. 10.
2024. 06. 10.
2024. 06. 07.
2024. 06. 07.
2024. 06. 06.
2024. 06. 06.
2024. 06. 06.
2024. 06. 06.