A helyi termékek szuperképessége: a termelő, a vásárló és a bolygó is nyer

Fi200

Az európai nagyvárosokban értékesített élelmiszerek megdöbbentően magasa aránya, átlagosan mintegy 70 százaléka Európán kívülről érkeznek a fogyasztókhoz. Ez a jelenség csak egy a súlyos fenntarthatósági problémák sorában, amelyeknek nem csak a környezetvédelmi, hanem a gazdasági és egészségügyi következményei is fenyegetőek. A megoldást az jelentheti, ha minél közelebbről érkezik hozzánk az élelmiszer - a témáról dr. Kujáni Katalinnal, a Kislépték Egyesület elnökével beszélgettünk.   

A fenntarthatóság kérdése ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kihívás is. Az ENSZ 2022-es jelentése szerint a globális széndioxid-kibocsátás 30 százaléka az élelmiszer-termelésből származik, miközben a világon előállított élelmiszerek közel egyharmada hulladékként végzi. 

 

Dr. Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke a BácsKiskun TV-nek nyilatkozva elmondta: az európai nagyvárosokban értékesített élelmiszerek mintegy 70 százaléka Európán kívülről érkezik, és hosszú ellátási láncokon jut el a fogyasztókhoz. "Jelenleg az élelmiszerek 80-90 százaléka hosszú ellátási láncokon keresztül érkezik a fogyasztókhoz, miközben a közvetlen termelői értékesítés aránya alig 4-6 százaléka" – hangsúlyozta. Ez nem csupán gazdasági szempontból problémás: az Európai Bizottság kutatásai arra mutatnak rá, hogy az élelmiszerek szállítása miatt keletkező kibocsátás az összes széndioxid-kibocsátás 6 százalékáért felelős. Ebből adódik, hogy a helyi termékek fogyasztása nemcsak a gazdaság erősítése miatt fontos, hanem a környezeti terhelés csökkentése érdekében is.

 

Egy friss kutatás szerint a helyi termelőktől származó élelmiszerek ökológiai lábnyoma átlagosan 30-50 százalékkal alacsonyabb, mint az importált termékeké. Ezek a termékek nemcsak frissebbek, hanem kevesebb csomagolással is járnak, ami jelentősen csökkentheti a műanyaghulladék mennyiségét.

 

A fenntartható vásárlás egyik kulcseleme a szezonalitás figyelembevétele. Egyes tanulmányok szerint a szezonon kívüli gyümölcsök és zöldségek szállítása annyi energiát emészt fel, hogy azok ökológiai hatása többszöröse a helyben termeltekének. Egy kilogramm spanyol eper téli behozatala Magyarországra átlagosan 1,5 kg széndioxid-kibocsátást eredményez, míg egy helyi termelőtől származó szezonális gyümölcs esetében ez az érték csupán 0,2 kg.

 

 

A multinacionális áruházak vonzerejét persze nem könnyű, hiszen "ott minden egy helyen megtalálható, bármilyen termék elérhető, akár szezonon kívüli is" – jegyezte meg Kujáni Katalin. A helyi termelők azonban versenyképesek lehetnek, ha a szezonális és biztonságos élelmiszerekre helyezik a hangsúlyt. „A tudatos fogyasztás, a helyi termékek vásárlása nemcsak a saját egészségünket szolgálja, hanem környezetbarát is, hiszen csökkenti a szállítási távolságokat” – hangsúlyozta a szakértő.

 

Külföldi példák mutatják, hogy a helyi élelmiszer-ellátás erősítése közösségi alapokon is működhet. Franciaországban a bevásárlóközösségek például már a '90-es években elkezdték segíteni a hegyvidéki állattartókat azzal, hogy szervezetten vásároltak tőlük. "Ez a fajta fogyasztói felelősségvállalás Magyarországon még nem elég erős" – állapítja meg Kujáni Katalin. A hazai Zalai Nyitott Porták kezdeményezés ugyanakkor már egy sikeres példa, ahol a termelők együttműködve alakítottak ki közös értékesítési és turisztikai programokat.

 

A jövő fenntarthatósági trendjei közé tartozik az olyan innovatív megoldások bevezetése, mint a termelői automaták, az online értékesítés vagy a bevásárlóközösségek megerősítése. "Osztrák példa mutatja, hogy olyan falvakban, ahol nincs kisbolt, a helyi termelők automatákon keresztül értékesítik termékeiket" – osztott meg a tapasztalatokat a szakértő. Magyarországon is egyre több termelő keres lehetőséget arra, hogy a hagyományos piacokon túlmutatóan, kényelmesebb formában is eljuthassanak a fogyasztókhoz. Az ilyen kezdeményezések segíthetnek fenntarthatóbb, igazságosabb és környezettudatosabb élelmiszerrendszer kialakításában.

 

A fenti tartalom a TOP_Plusz-3.1.1-21-BK1-2022-00001 azonosítószámú, „Bács-Kiskun megyei Paktum Plusz” című projekt keretében készült.

További híreink

2025. 09. 15.

Hátrányos helyzetű csoportok: fókuszban a nők

Harmadik alkalommal ülésezett a Vármegyeházán 2025 szeptember 12-én a "Bács-Kiskun, jó itt lenni!" projekt keretében működő Bács-Kiskun Vármegyei Felzárkózási Fórum tematikus munkacsoportja. A Projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. 

2025. 09. 15.

2025. 09. 11.

„Ez egy életképes stratégia” Fi200 klub Bácsalmáson

Új üzleti együttműködések kiépítése, és ezzel a helyi gazdaság erősítése a célja a fi200 klubnak, amely a napokban ötödik alkalommal szervezett üzleti reggelit Bácsalmáson, a Rakétakilövő Látogatóközpontban. Az egyre bővülő közösségben a térség vállalkozói, civiljei és önkormányzati szereplői építenek kapcsolatokat. 

2025. 09. 11.

2025. 09. 11.

"Az univerzum mindenki fantáziáját megmozgatja" Vármegyei kitüntetésben részesül Borkovits Tamás asztrofizikus

Tízéves korától kezdve tudatosan készült hivatására a vármegye tudományos életének fejlődéséért- díj idei kitüntetettje, Borkovits Tamás. Friss diplomásként tért vissza szülővárosába, Bajára. Mai napig a helyi obszervatóriumban kutatja a világmindenséget.  

2025. 09. 11.

2025. 09. 11.

Így fejleszthető Bács-Kiskun gazdasága: konferencia nem csak szakembereknek

Hogyan lehet a helyi közösségekből valódi gazdasági erőt kovácsolni? Milyen lehetőségeket rejtenek a települések, a vállalkozások és a közösségek összefogásai? Ezekre a kérdésekre is választ keresnek a Paktum Plusz Szervezet szeptember 19-i ülésén Kecskeméten, a Megyeháza Közgyűlési termében.

2025. 09. 11.

2025. 09. 10.

Kunadacson járt a Guruló Iránytű

Útjára indult a Guruló Iránytű, Bács-Kiskun Vármegye tematikus busza, amely egy különleges mobil közösségi térként járja majd a vármegye településeit a jól ismert Mesebuszhoz hasonlóan. 

2025. 09. 10.

2025. 09. 10.

Energetikai beruházások: újabb támogatás Szabadszállásnak

Szabadszállás Város Önkormányzata kiegészítő támogatást nyert a TOP Plusz program keretében. Az eredetileg 270 millió forintos forrást a kormányzat további 23 millió forinttal egészítette ki, így összesen 293 millió forint áll rendelkezésre az önkormányzat „Épületenergetikai fejlesztés Szabadszállás településen” című projektjének megvalósítására.

2025. 09. 10.

Design by WEBORIGO