Veránka-sziget

Veránka nem csak országos, hanem nemzetközi hírű településrésze Érsekcsanádnak. 

Veránka-sziget

Veránka nem csak országos, hanem nemzetközi hírű településrésze Érsekcsanádnak. 

Érsekcsanád nyugati határán, a Duna partján lelhető fel a Rezéti-Duna által körülölelt, madártávlatból egy pillangó szárnyára emlékeztető Veránka-sziget. Az 1345 hektáros sziget jelentős része, mintegy 612 hektár fokozottan védett területnek minősül.1 A 128 esztendős sziget a Duna kanyarulatának levágásával keletkezett, úgy, hogy a folyó fő ága hajózhatóvá vált, azonban az elkanyarodó ága sem került lezárásra. A régi, kanyarodó ág és az új, egyenes ág fogja körül a fiatal szigetet. Ha beeveznénk a régi ágba, (mivel oda másképpen nem lehet bejutni, a motorcsónakokat már régen kitiltották) még fekete gólyákat is találnánk... A fősodorban nem őrződnek meg napokig az evező csapások. Ha sokáig nézi az ember a víz mozgását, akkor átéli a folytonos hullámzást, mintha a maga világa is oldottabbá, lágyabbá válna, mígnem a teljes világát ki nem tölti a víznek ez az állandó mozgása...

 

A sziget, ez a páratlan természeti környezet, amely az európai, illetve világhírű Gemenc szívében található, Gemenci Tájvédelmi Körzet néven 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, 1996-ban pedig a legmagasabb szintű védettségi szintre került, mint a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A több, mint 1000 hektár nagyságú Veránka-sziget madártávlatból egy pillangó fél szárnyát formázza meg. Bátran mondhatjuk, hogy a sziget a Gemenci tájegység gyöngyszeme. A terület viszonylagos zavartalansága miatt élővilága rendkívül gazdag, több veszélyeztetett fajnak nyújt menedéket. Gemencen található a világ legsűrűbben lakott fekete gólya fészkelő állománya is. A fekete gólyához hasonlóan vörös könyves rétisas és barnakánya ugyancsak jellemző madara a vidéknek. Az erdő mélyén, az embertől elhúzódva élik rejtett életüket a szintén különlegességnek számító vadmacska családok, rókák, gímszarvasok, vaddisznók és borzok.

 

A kiásott három kilométer hosszú vezérárok megnyitásával kialakulhatott a rajta lévő Veránka-pusztáról elnevezett sziget, valamint a tizennyolc kilométer hosszú Rezéti-Duna, avagy a régi főmeder. Az új főág meglehetősen hamar elérte a kívánt szélességet, amely jelenleg 450 méter. Az átvágásból a Duna hatalmas mennyiségű hordalékot mosott ki, ez a folyamat még napjainkban is zajlik, elsősorban a jobb parton. Vízbedőlt fák, meredek, alámosott partfal, és kilátszó rétegsor jelzi, hogy a Duna szélesedése korántsem ért még véget. A főági medermélyülés és a szélsőségesebbé váló vízjárás következtében megváltozott a Rezéti-Duna partjainak morfológiája is. A szabályozásig a medret és a partot még viszonylag kisebb szintkülönbségek jellemezték, ezért tudta a Duna olyan gyakran változtatni a folyásirányát. Övzátonyok és sarlólaposok által együttesen létrehozott formakincsek, élő medrek és holtágak alkották az alacsony árteret, melynek legmagasabb pontjai sem nyújtottak védelmet az árvizek ellen. A Veránka-szigeten nem beszélhetünk magas ártérről. Egy négyszög alakú nyári gát védelmezi a szigetet a közepes árvizektől, mely egyben a sziget legmagasabb részét képezi (látsd 3. ábra). A sziget nem csak ökológiai, vadászati, halászati, hanem turisztikai szempontból is nagy jelentőséggel bír. A sziget észak-keleti csücskén található kétszintes főépület 1939-ben épült, az 1970-es években pedig egy szintén kétszintes vadászházzal bővült, s 2004-ben további 4 üdülőház építésével ma már 50 szálláshelyet biztosít az ideérkezőknek. Az üdülőcsoport főépületét a 2010-es években felújították, a szolgáltatásokat bővítették, így ma már egy nagyszerű komplexum várja azokat a látogatókat, akik megélni kívánják a hotel szlogenjét: „Veránka – a csend és nyugalom szigete”. Nem csoda, hogy Érsekcsanád turisztikai koncepciója erre épül, s ezen az alapon fejlődik folyamatosan.

Kapcsolat

Érsekcsanád

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

A Tőserdő, Lakitelek Nagyközség üdülőterülete és legfőbb természeti egysége. Területe egybeolvad a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, mely a legkisebb és talán legszebb tájegysége. 

Lakitelek

A terület országos természetvédelmi oltalom alatt áll, a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és az Alpári-rét területegységének része. Ez a táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi és természeti értékeket, amelyek a Tisza mentét a szabályozás előtt jellemezték.

Tiszaalpár

E ritka növény - bár hosszan virágzik - mégis a régi időkben kevesen tudtak létezéséről és csodálhatták meg szépségét. Jellemzői közé tartozik, hogy nyúlánk termetű, 20-50 cm magasra nő, hamvas szürke növény. 

Kiskunmajsa

Az egykoron hatalmas területet felölelő szikes pusztaság e háborítatlan részén még fellelhetőek a különleges pusztai növény- és állatvilág egyedei. A Péteri-tó kialakulásának kezdete a pleisztocén koráig nyúlik vissza. 

Pálmonostora

A két elnevezés tulajdonképpen egy szigetre vonatkozik. A mai Osztó-sziget és a Rózsa-sziget korábban együtt képezte azt a bizonyos Oboda-, vagy Obada-szigetet, amit a Tass jelenlegi közigazgatási területén elhelyezkedő Szántó településre vonatkozó Szent István-i alapítólevél is említ. 

Tass

A jászszentlászlói helyi értéktárban is helyet kapott a Móricgáti láp, melynek 766,97 hektáros területének 2/3-a község területén található. 

Jászszentlászló

A madarasi szelvény jelentőségét a rendkívüli vastagsága és az ennek nyomán rekonstruált hihetetlenül jelentős ülepedési ráta (100 cm/1000 év = 1 mm/év) adja, amely a legjelentősebb volt a jégkori európai löszövezetben. 

Madaras

chevron right

Hírek

chevron left

Csikéria

2025. 12. 23.

belterületi útfejlesztés Csikérián - projektzárás

Csikéria Községi Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.3-21 BELTERÜLETI UTAK FEJLESZTÉSE felhívásra „Belterületi útfejlesztés Csikérián” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.3-21-BK1-2023-00021). A projekt keretében 44,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból egy új utca kiépítése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Csikéria ]

down arrow

Kunbaracs

2025. 12. 23.

Épületenergetikai fejlesztés Kunbaracs településen - projektzárás

Kunbaracs Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-2.1.1-21 ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE felhívásra „Épületenergetikai fejlesztés Kunbaracs településen” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-2.1.1-21-BK1-2022-00001). A projekt keretében 93,01 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a művelődési ház épületének energetikai fejlesztése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Kunbaracs ]

down arrow

Nemesnádudvar

2025. 12. 23.

Nemesnádudvar belterületi csapadékvíz-elvezetés rendezése - projektzárás

Nemesnádudvar Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.1-21 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK felhívásra „Nemesnádudvar belterületi csapadékvíz-elvezetés rendezése” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BK1-2022-00013). A projekt keretében 150,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a meglévő csapadékvíz hálózat fejlesztése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Nemesnádudvar ]

down arrow

Apostag

2025. 12. 23.

Apostag csapadékvíz gazdálkodásának és közterületeinek fejlesztése - projektzárás

Apostag Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.1-21 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK elnevezésű felhívásra „Apostag csapadékvíz gazdálkodásának és közterületeinek fejlesztése” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BK1-2022-00027). A projekt keretében 92,50 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból a település közterületeinek fejlesztése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Apostag ]

down arrow

Fülöpjakab

2025. 12. 18.

Szombat esti ház - projektzárás

Fülöpjakab Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.1-21 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK felhívásra „Szombat esti ház” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BK1-2022-00009). A projekt keretében 156,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból egy modern közösségi ház jött létre.

2025. 12. 18.

[ Fülöpjakab ]

down arrow

2025. 12. 15.

Vármegyei Felzárkózási Fórum: a cél a közszolgáltatások fejlesztése

Harmadik alkalommal ülésezett múlt pénteken a Bács-Kiskun Vármegyei Felzárkózási Fórum, amely a „Bács-Kiskun, jó itt lenni!” című, az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt egyik kiemelt együttműködési fóruma. Az ülést Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke vezette.

2025. 12. 15.

down arrow
chevron right
Design by WEBORIGO