Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület

„Ahol a víz borrá válik…”

2020. áprilisának első napján hazánk tizenhatodik natúrparkja kapta meg a névhasználati jogosultságot a természetvédelemért felelős agrárminisztertől. Az Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark megalakulása kapcsán érdemes felvillantani, hogy miért döntöttek e vidéki térség helyi közösségei a fenntartható térségfejlesztés natúrparki modellje mellett.

Hol találom az Őrjeget?
A Duna ártere és a Duna–Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét nevezték hagyományosan Őrjegnek. A Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondója a Vörös-mocsár ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, természeti értékeit tanösvényen ismerhetjük meg. A térség egyetlen városi jogállású települése a pincefalujáról és az abban érlelt boráról híres Hajós. A natúrparki kezdeményezéshez Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő csatlakozott még.

Mi az a natúrpark?
A natúrpark olyan helyi közösségek által elindított tájszintű együttműködés, melynek célja az érintett táj természeti és kulturális örökségének a megőrzése, valamint a térségben élők érdekeit szolgáló, hosszú távon is fenntartható módon történő hasznosítása. A natúrpark az integratív védelem elvére építve a táj természeti és kulturális örökségét nem a tájban élő embertől, hanem azt vele együtt hasznosítva kívánja védeni. A táji léptékű együttműködés, a térség helyi közösségeinek összefogása, együtt gondolkodása és közös cselekvése az Őrjeghez hasonló vidéki térségek fejlődésének alapját adhatja, s ennek egyfajta keretét biztosítja a natúrparkká válás.

Az értékalapú, táji léptékű közösségi együttműködésben rejlő lehetőségeket felismerve a Kőszegi-hegységtől az Őrjegig ma már 16 vidéki térségünk választotta a táji örökség fenntartható módon történő hasznosításának ezt az útját.