Érsekhalmi Hét-völgy TT

A Duna-menti síkság és Felső-Bácska érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb területén, a Kecel-bajai magaspart középső részén helyezkedik el a védett terület. A magaspart, mint a folyószabályozás előtt vízjárta terület peremén húzódó szárazulat, már a bronzkorban is lakott volt. A középső bronzkorban épített erődített földvár sáncrendszerének maradványai még ma is láthatók. Ez a régészeti érték indokolta a ma természeti oltalmat is élvező terület egy részének 1991-ben „Történelmi-régészeti jelentőségű védett terület”-té nyilvánítását. A löszfelszínt hét kisebb-nagyobb völgy tagolja, melyek az utolsó jégkorszakot követő, csapadékban gazdagabb időszak lezúduló vizeinek felszínalakító munkájával alakultak ki. A löszös talajok jó termőképessége miatt a magaspart tetejét már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták.