Ulmi dereglye (Ulmer Schachtel) Baja és országos magyarországi német tanösvény
Az ulmi dereglye egy speciális folyami hajótípus, Ulm városában 1570-től kezdődően építettek ilyen hajókat.
Az ulmi dereglye egy speciális folyami hajótípus, Ulm városában 1570-től kezdődően építettek ilyen hajókat.
Az ulmiak maguk „Zille” nével illették, de ismeretes volt az „Ordinarischiff” megnevezés is, ami arra utalt, hogy Ulmból menetrendszerűen indultak ilyen hajók a Dunán lefelé. Az ulmi dereglye hajógerinc nélkül épített, lapos fenekű hajó, amely ezáltal alacsony vízállás mellett is tudott közlekedni, és könnyen ki tudott kötni szinte mindenütt. A hajót csak a folyó áramlása hajtotta, a rajta elöl, ill. hátul látható evezőpárok csupán az irányításra szolgáltak, nem valódi evezők voltak.
A hajótípus jellemzője az oldalán látható fekete-fehér csíkozás, melyek egyrészt Ulm város színei, másfelől a csíkozás révén az egyébként világos színű fenyőfából épült hajók jobban láthatóvá váltak a vízen. Egy-egy ulmi dereglyét mindössze egyetlen útra használtak, hiszen csak a folyásirányban lefelé lehetett velük közlekedni. A célállomáson a hajókat szétszedték és a faanyagot eladták, ill. lehetőség szerint a telepesek épületfaként használták fel. Jellemző volt még a hajótest közepén található felépítmény – egy szintén fából készült ház –, amely az utasokat és az értékesebb árut védte az időjárástól.
Az ulmi dereglyék 15-30 méter hosszúak voltak, kezdetben kereskedelmi árucikkeket (pl. bort) szállítottak, később – a török ellenes háborúk alatt – csapatokat és felszerelést, majd Magyarország visszahódítása után telepeseket hoztak a parlagon heverő területek újbóli megmunkálására.
A megépült dereglyéhez kapcsolódóan létrejött a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának gondozásában egy országos magyarországi német tanösvény, amely 8 állomáson keresztül mutatja be a hazai német nemzetiséget egy-egy kiemelt szempont alapján.
