Szász Károly életműve

Apja szemerjai Szász Károly a nagyenyedi kollégium híres jogtanára, anyja Münstermann Franciska. Középiskoláit szülővárosában és Kolozsváron végezte. 1848-ban, a szabadságharc idején Pestre költözött, ahová apját államtitkárnak nevezték ki. Ő az egyetemen matematikai előadásokat hallgatott, majd Debrecenben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban fogalmazó tisztséget töltött be. 

A szabadságharc bukása (1849) után bujkált és nevelősködött. 1851-ben papi vizsgát tett. 1851-től Nagykörösön, 1853-54-ben Kecskeméten matematika tanár. 1854-től Kézdivásárhelyen, 1857-től Kunszentmiklóson, 1863-tól Szabadszálláson volt lelkész. 

1852-ben feleségül vette unokahúgát, Szász Pólát (Iduna), aki még nagykőrösi éveiben meghalt. Második felesége halasi leány, Bibó Antónia volt. Azért is pályázott a halasi szószékre Szilády László halála után 1863-ban, mert feleségének tekintélyes birtokos rokonai voltak itt. De a köznép nem őt, hanem Szilády László fiát, Szilády Áront választotta meg, jóllehet Szász Károly már tagja volt az Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és 8 évvel volt idősebb Szilády Áronnál. 

1865-től Deák-párti országgyűlési képviselő, 1867-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban osztálytanácsos, majd miniszteri tanácsos. Az MTA-nak 1858-tól, a Kisfaludy Társaságnak 1860-tól tagja. 1882-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1884-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke lett. 

Szász Károly sokat tartózkodott Halason felesége rokonai körében, különösen a nyári hónapokban. Itt a vidéki csendben végezte irodalmi tevékenységét. itt fordította Dantét is. Barátságban volt a város vezetőivel, a gimnázium tanáraival, s főleg Szilády Áronnal, akinek sok esetben segítségére volt az új gimnázium felépítésében.

A Szilády Áron Társaság 2000 márciusában emlékkonferenciát rendezett róla, melyen dédunokája, Varga Domokos író tartott megemlékezést. Emlékét emléktábla és utca őrzi Kiskunhalason.