Petőfi Sándor Emlékkiállítás
A hajdani mezőváros, Szalkszentmárton központjában áll a tekintélyes, fehérre meszelt falú, a település hajdani földesura, gróf Festetics György által 1810-ben klasszicista stílusban építtetett, beálló vendégfogadó és mészárszék.
A hajdani mezőváros, Szalkszentmárton központjában áll a tekintélyes, fehérre meszelt falú, a település hajdani földesura, gróf Festetics György által 1810-ben klasszicista stílusban építtetett, beálló vendégfogadó és mészárszék.
Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István Dunavecséről 1844. október 1-jén érkezett Szalkszentmártonba. Először a Duna partján lévő révcsárdát bérelte a községtől a következő év tavaszáig. Utána nyílt módja arra, hogy 1845. április 24-től árendálja a településen bent lévő vendégfogadót és mészárszéket, és hasznosítsa a három vendégszobát is. Petőfi felvidéki utazása után, 1845. július 12-én érkezett először a szülői házhoz. Költeményei alatt 112-szer olvasható keletkezési helyként Szalkszentmárton neve, két drámát és egy regényt is írt itt. A szülők és Petőfi sorsa a korai gyermekkort kivéve talán soha nem kapcsolódott össze olyan tartósan és mélyen, mint Szalkszentmártonban. A szülők nehéz anyagi helyzete, illetve a költő magánéleti, művészi és egzisztenciális válsághelyzete azonban megsokszorozta az alkotó erejét. Az itt töltött idő – és az eközben megszerzett emberi és költői tapasztalat – megedzette Petőfit és lassan újra a közélet felé fordította, amely majd az 1848/49-es eseményekben éri el csúcspontját. Az Emlékkiállításon a mészárszék helyiségében az ehhez a mesterséghez szükséges szerszámokkal, tárgyakkal ismerkedhet meg a látogató. Az ivó az 1800-as évek közepének hangulatát idézi. A szabadkéményes konyha minden tárgya korabeli, ezek közül is kiemelendőek Hrúz Mária konyhai eszközei és a család konyhaszekrénye. Az egykori bérlői (tiszta szoba) és vendégszobákban Petrovicsék és Petőfi életével, valamint szalkszentmártoni tartózkodásukkal, utazásaikkal, tárgyaikkal ismerkedhet meg a látogató. Az utolsó helyiség a költő egykori szobája, ahol két személyes tárgyát is őrzik. Az épület teljes hossza alatt húzódó pincehelyiségben a must- és borkészítéshez szükséges eszközök, valamint a híres betyárszöktető tekinthető meg. Az udvaron helyezkedik el a Kárpát-medencében egyedülálló, tíz lábon álló nyitott kocsiszín, az úgynevezett beálló, amely a vendégfogadóval egyidős, szintén 1810-ben épült. A Petőfi Sándor Emlékkiállítás köré szerveződő civil szervezet, az 1968-ban megalakult és a ma is több mint 300 tagot számláló Múzeum Baráti Kör meghatározó tényező a település életében, mindazonáltal a Petőfi-emlékhely programjainak szervezéséből is kiveszik a részüket.
