Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye

Nemes ezzel szándékai szerint a művészeti életnek, a népnevelésnek a fővároson kívüli minél szélesebb körben való elterjedését szolgálta: „e decentralisátió megvalósításának első lépése vidéki múzeumok alapítása kell, hogy legyen, melyek ... a vidéki kultúr gócpontokon a bennük felhalmozandó műtermékek révén állandó irányítói és fejlesztői lehetnek a közízlésnek...”. A kollekció mindössze két – mára már elveszett – külföldi alkotást tartalmazott (Domenico Tintoretto és Jan Kupetzky).

A 19. század magyarországi festészetét többek között Marastoni Jakab, Molnár József, Lotz Károly, Székely Bertalan művei képviselik. Nemes, azonban a kortárs magyar művészet nagy támogatójaként, elsősorban század eleji mesterek festményeit ajándékozta Kecskemétnek. Szinte minden jelentős iskola képviseltetve van: a nagybányaiak közül Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Mikola András és Thorma János; a szolnoki művésztelep részéről Jávor Pál, Lechner János Ödön és Zombory Lajos; a gödöllőiektől Frecskay Endre és gróf Zichy István; a Nyolcaktól Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Kernstok Károly és Pór Bertalan. Az irányzatokhoz, iskolákhoz kevésbé besorolható festők közül pedig megtalálhatjuk Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József és Vaszary János műveit is.

Nemes az adománylevelében is utalt arra, hogy a gyűjtemény alapítása szorosan kapcsolódott a Kecskeméti Művésztelep létrehozatalához. A kecskeméti gyűjtemény legnagyobb egysége, a miskei festőművész, Tóth Menyhért (1904–1980) több ezres életműve, külön előterjesztés keretében kerül bemutatásra. A gyűjtemény – fent bemutatott egységein túl – természetesen más jelentős 20. század első felében készült művekkel is gazdagodott ajándékozások, illetve vétel útján. Az állandó kiállításon ezek közül például Bene Géza, Berény Róbert, Czigány Dezső, a Kecskeméten született Fényes Adolf, Futásfalvi Márton Piroska és Szőnyi István festményei kerülnek bemutatásra. A Múzeum fő gyűjtési területe tehát a 19–20. századi, illetve a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet, s e kategóriában Magyarországon az egyik legnagyobb, legrangosabb gyűjteménnyel rendelkezik.

A Cifrapalotában látható állandó kiállításai mellett jelentősek az itt megrendezett képző- és iparművészeti időszaki kiállítások is. Ezek közül kiemelkednek a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálék, melyek révén 2000 óta a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. Elsősorban ajándékozás útján, kisebb részben pedig pályázati úton sikerült ugyanis egy e pillanatban immár több mint háromszáz darabot számláló, speciális gyűjteményi egységet létrehozni a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül. Ebből a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető kollekcióból már több helyen is bemutatásra került egy-egy válogatás a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legjobb alkotásaiból.”