Petőfi kecskeméti kapcsolataira, élményeire és ezen a  napon a városban írt versére emlékeztetve 2021. január 25-én - a járványügyi szabályok szigorú betartásával -rövid megemlékezést és koszorúzást tartottak azoknak a szervezeteknek és intézményeknek a képviselői, amelyek ezen a napon minden évben jelenléti rendezvényeket szoktak szervezni a helyi Petőfi-kultusz jegyében.

Petőfi Sándor Kecskeméten írt versei közül a legkorábbit 1843. január 25-én keltezte, címe: Pál-napkor.

            Ekkor már néhány hete Kecskeméten tartózkodott, mint a Székesfehérvárról városunkba érkezett Szabó József-féle vándorszínész társulat tagja. Az egykori kecskeméti Gazdasági Gőzmalom helyén állt Király Sándor kávéháza, étterme és fogadója. A Malom Center homlokzatán található emléktábla szövege is megemlíti, hogy 1833-tól 1868-ig itt volt a vándor társulatok otthona, és "itt álmodozott Petőfi Sándor 1842-3 telén mint vándorszínész örök dicsőségről". (A ma látható emléktábla az eredeti másolata. Szövege annyiban pontosításra szorul, hogy a társulat csak 1843. január közepén érkezett Kecskemétre, tehát nem a teljes 1842-43-as telet, illetve színházi évadot töltötte itt.)

            A három hónapos kecskeméti időszakról és az itteni életkörülményekről a kortársak, a színésztársak és az életrajzírók elsősorban azt emelték ki, hogy sorstársaival együtt Petőfi is nélkülözött, hideg padlásszobában lakott és életre szóló élményeket szerzett a színésznyomorból.

            A Pál-napkor című verse (kandalló, jó meleg, menyecskék és víg barátok említésével) másfajta élményekről tanúskodik. Milyen társaságban ünnepelhette ezt a jeles névnapot, hol és kik lehettek a vers ihletői, volt-e valóságos élményi háttere? A szálak Jókaihoz és a Gyenes-családhoz vezetnek. Jókai Petőfi korábbi iskolatársa és egyik legjobb barátja, 1842-től a kecskeméti református főiskola diákja. Szállásadója Gyenes Mihály, baráti társaságához  tartozott Gyenes Pali, aki nemcsak főiskolai diáktársa, hanem szobatársa is volt. Petőfi rövid időn belül megismerkedett Jókai diáktársaival, így Gyenes Palival is. Eleget tett a Gyenes-család meghívásának is, amelyről Jókai is megemlékezett Kecskemétről szóló visszaemlékezéseiben. A Pál-napkor című vers ihletője a Gyenes-házban tartott névnapi összejövetel lehetett, amelyről Sütő József Petőfi egy boldog napja Kecskeméten címmel foglalta össze a fellelhető adatokat. A szálak "mindenképpen Gyenesékhez vezetnek, ahol a szegény vándorszínész-költő a Pál-napkor című versben a kollégiumi diákság két népszerű alakjának, Gyenes Pálnak és Hartmann Pálnak neve napját köszöntheti 1843. január 25-én a felsorolt "víg barátim" körében. A kecskeméti sanyarú, hideg télnek egyik legboldogabb napja lehetett ez számára." (Petőfi és Kecskemét. Kecskemét, 1988. 32-36. old.)

            Kecskeméten a Jókai utcában, Gyenes Mihály egykori házának helyén emléktábla jelzi, hogy 1842-44-ben itt lakott Jókai Mór. Biztosan állíthatjuk, hogy ez a hely "Petőfi lábanyomát" is őrzi, és 1843. január 25-én szó szerint is melengető élmények részese lehetett a korabeli Kecskemét egyik jeles családjának otthonában.

Székelyné Kőrösi Ilona