A Kalocsai Vállalkozó Klub meghívására február 28-án, hétfőn érkezett Kalocsára Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki a „Gazdasági Évindító 2022” című fórumon Font Sándorral közösen tartott előadása előtt a Kalocsa-Paks Duna-híd építésének helyszínén tett látogatást, majd tartott sajtótájékoztatót. Az eseményről külön cikkben számoltunk be. A helyi vállalkozók színe-java részvételével a városháza dísztermében 18 órakor kezdődő, az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum támogatásával megrendezett fórumra a Kiskőrösi Vállalkozói Klub Egyesület tagjai is ellátogattak, Ribánszki Zsolt elnök vezetésével. A mintegy száz, előzetesen regisztrált résztvevő Font Sándor és Palkovocs László előadását követően dr. Mosóczki Lászlóának, a ITM államtitkárának a közúti, a kerékpáros és a vasúti infrastruktúra-fejlesztés megyei vonatkozásairól tartott előadását is meghallgathatta.

A gazdasági évindító fórumot Sziráki Szilárd, a Kalocsai Vállalkozói Klub lapítója, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari alelnöke nyitotta meg, majd a résztvevőket Kalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Filvig Géza köszöntötte, aki a vendégeknek a Kalocsáról készített kisfilmet ajánlotta megtekintésre.

Font Sándor a néhány perces, tapssal elismert film levetítése után tartotta meg előadását. A térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy Palkovics Lászlóval és a pulpitusnál helyet foglalókkal együtt a Kalocsa-Paks Duna-híd építési területéről érkeztek. A híd Kalocsa város és a térség életét jelentősen befolyásolja. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a helyszínen látottak alapján az a kedvező forgatókönyv realizálódhat:

ugyan a műtárgy és a kapcsolódó úthálózat  átadásának végső határideje 2024. év közepe, ám a fizikai átadás jó vízállás esetén akár már 2023-ban is megtörténhet.”

Font Sándor a továbbiakban - a miniszterhez fordulva - Kalocsa helyzetéről, a város és a térség további elképzeléseiről adott áttekintést. Szerinte azok az önkormányzatok, amelyek nem a „mi” kormányzati és világnézeti rendszerünket képviselték, nem fordítottak kellő figyelmet Kalocsára, így a város nem került be a hazai és a nemzetközi vérkeringésbe, legyen szó turizmusról, beruházásokról.

Nem kétséges, hogy a hídépítésnek ezen a területen is jelentős szerepet szánunk, hiszen a Duna bal partján lévő települések közvetlenül csatakoznak majd az M6-ra, azáltal a gyorsforgalmi autópálya rendszerre. ”

A képviselő szerint nem fognak itt megállni, hiszen a térség életét befolyásoló második nagy építkezés, a Dunaújváros közelében épülő Budapest új körgyűrű, ami Komárom- Székesfehérvár - Dunaföldvár – Kecskemét - Szolnok – Eger irányába fog megépülni, szinten napirenden van. Dunaújvárosnál egy új leágazás, Dél-Nyugat irányba készül el. Kalocsa értékeit is felhasználva szeretne ezekkel az új lehetőségekkel élni – mondta Font Sándor.

Hozzátette: Emellett nem kétséges, hogy a Paks2 építése is meghatározó lesz a térség számára, ezért is fontos az új Duna-híd, közel a város határához.

Mivel az építkezés hosszú időt vesz igénybe, a város és a környék azt szeretné, ha minél nagyobb munkaerő-beszállítási képessége lenne, minél nagyobb szabadidő eltöltési lehetőséget tudna nyújtani, ezáltal az itt élők helyben való maradását is segítené.”

A képviselő emlékeztetett, hogy egy komoly óvodaépítési program első része már megvalósult a városban, de további óvodafejlesztések is lesznek. Ezáltal is a fiatalok gyermekvállalási kedvét szeretnék ösztönözni, hogy megfelelő környezetben, a kor gyermeknevelési feltételeihez igazodva tudjanak nevelkedni a felnövő generációk.

Font Sándor elkerülhetetlennek nevezte, hogy a jelenlegi fürdő, uszoda komplexum egy nagyon nagy beruházáson keresztül megújuljon. A képviselő szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a megfelelő hőfokú termálvízhez egy új termálkút fúrása is szükséges. Talán ez lesz az elkövetkezendő időben Kalocsa legnagyobb feladata, hogy ezt előkészítse, a tervezéstől a források biztosításáig.”

Font Sándor a továbbiakban a solti és a szekszárdi hídon átmenő, így összekötött kerékpárútról szólva kifejtette:

a kerékpár-körgyűrű részeként a Duna minkét oldalán kerékpárút épül, ennek egyik összekötője lesz a Kalocsa-Paks Duna-híd. Így a balatoni kerékpár-körgyűrű után itt lesz a legnagyobb kerékpárút-hálózat Magyarországon, annak minden turisztikai és egyéb előnyével.”

Mint elhangzott: részben a híddal összefüggésben jelenleg is folyamatban van az úthálózat rekonstrukciója. Az alsóbbrendű utak 74 kilométer hosszban állnak felújítás alatt, 80-90 százalékos készültségi fok mellett, a kivitelező csak a tavaszra vár, hogy a kopóréteg elhelyezésével a munkálatok befejeződhessenek.”

A képviselő szerint

várhatóan a nyáron kezdődik az 51-es főút korszerűsítése Kalocsa északi pontjától a szekszárdi Duna-hídig, két új körforgalmi csomóponttal. Egyik az ipari elkerülő út és az 51-es találkozásánál, a másik Miskei úti kereszteződésben épül ki. Továbbá az út mellett kialakítják a teljes kerékpárút rendszert, új nyomvonalon. Ezzel együtt már Magyarország legkomplexebb kerékpárút-hálózatával rendelkezik majd a térség” – húzta alá a képviselő.

Font Sándor rámutatott:

Nem mehetünk el szó nélkül Kalocsa történelmi értékei, és a második legmagasabb katolikus egyházi pozíciót jelentő érsekség mellett. Ennek megfelelően alakul majd - a jelenleg tudom, hogy néhányak által vitatott – térfelújítás. A Dunától keletre egyetlen kalocsai barokk főtéren egy új látogató centrum épül a most feltárt román-kori templom bemutatására, amely a 2021-ben megalakult Nemzeti Vallásturizmus Tanács segítségével is bekapcsolódik a turizmus ezen nemzetközi szegmensébe.”

Kalocsa ezáltal a nemzetközi térképre kerül fel a maga ritkaságszámba menő értékeivel. Mi már azt is tudjuk polgármester úrral, hogy készülnek azoknak az alternatív elkerülő utaknak a tervei, amelyek megoldják a városlakók  jelenlegi problémáit. Erről a miniszterelnök úrral egy személyes egyeztetésen vagyunk túl, aki várja a végső, a szaktárca által engedélyezett terveket – zárta előadását Font Sándor.

Prof. Dr. Palkovics László nagylélegzetű, országos kitekintést adó, közel egy órás prezentációjának bemutatása a szakterületek szerteágazódása miatt is nehéz feladat elé állítja a tudósítót, így a részletek megismerése érdekében az egyes diákat is csatoljuk beszámolónkhoz, illetve a megyére, térségre vonatkozó információkra fókuszálunk.

A miniszter szerint az EU-s szinten kiemelkedő gazdaságvédelmi és gazdaság - újraindítási intézkedéseknek köszönhetően az ország az elsők között lábalt ki a válságból, a magyar munkajövedelmek bizonyultak a legválságállóbbnak Európában, az Eurostadt adatai szerint. Az uniónál gyorsabb oltási képességnek köszönhetően 1-1,5 hónappal előbb sikerült újraindítani a gazdaságot, amely így 1-1,5 százalékpont versenyelőnyhöz jutott versenytársaival szemben. A válság alatt a fiskális és monetáris politika összhangban járult hozzá az eredményes válságkezeléshez.

Az IMF előrejelzése alapján Magyarország GDP növekedése a legmagasabbak között lehetett az EU-ban 2021-ben.A beruházások GDP arányos értéke jelentősen meghaladja úgy az EU átlagot, mint a V3-ak átlagát.

Az előadó a kormányzati intézkedések hatását Bács-Kiskun megyében úgy értékelte: a mélyponthoz képest jelentős foglalkoztatás – bővítés történt, a járvány 10 ezer munkahelyet sodort veszélybe. Ugyancsak a mélyponthoz képest 20 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a megyében. A munkahely megőrző és munkahelyteremtő programok révén a megyében közel 16700 fő részesült 7300 millió forintot meghaladó támogatásban. A miniszter szólt arról is, hogy 2017 óta a társasági adó 9 százalék, amely a legalacsonyabb érték az EU-ban. Az egykulcsos jövedelemadó kulcs 15 százalék.2022-től a szakképzési hozzájárulás a szociális hozzájárulásba olvadt, így az 4 százalékponttal csökkent.

A prezentáció egyik legérdekesebb részének az energiaárak emelkedése mögött álló nemzetközi tendenciák bemutatása bizonyult.  A pandémia, a különösen hideg tavasz, az EU agresszív zöldpolitikája,a csökkent széltermelés (szélcsned), geopilitikai aggályok miatt emelkedtek a gázárak.

A miniszter az energiaválságot számokkal is érzékeltette: a hazai földgáztőzsde és áramtőzsde a tíz-, illetve nyolcszorosára emelkedett.

A rezsicsökkentés hatása ugyancsak érdekesnek bizonyult:2017 óta összesen 2274 milliárd forintot takarítottak meg az emberek, évente mintegy 480 ezer forint marad a családoknál. Az önkormányzatok mellett a kisvállalkozások is élhetnek a rezsicsökkentés előnyével, egészen 2022. június 30-ig. Az üzemagyag árának befagyasztásának köszönhetően Európán belül Magyarországon az egyik legolcsóbb az üzemanyag.

A miniszter a jövő meghatározó technológiái között említette mások mellett a felhő és nagykapacitású számítástechnikai technológiákat, a hidrogén technológiát, a bio - és kíbervédelmi technológiákat. Az elkövetkezendő 10 év iparpolitikai prioritásai mások mellett az élelmiszeripart, a védelmi ipart, a jövő iparágait,az energetikai háttéripart, a műanyagipart és az építőipart érintik.

A miniszter elemezte még a képzési és információs rendszer szerepét az iparpolitikában, fókuszba helyezve a vállalkozásokat támogató fejlesztési programokat. A duális képzés, a modellváltó egyetemek nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredményei, a kutatásfejlesztés szintén nagyító alá került az előadásban.

A miniszter beszélt még a hamarosan induló GINOP Pluszpályázatokról, benne a Magyar Falu Programról, a vállalati továbbképzések támogatásáról. A tárcavezető nagyívű prezentációja a mikro-kis - és középvállalkozások fejlesztéseit támogató források bemutatásával zárult.

A fórumot dr. Mósóczi László államtitkárnak a közúti, kerékpáros és vasúti infrastruktúrát érintő fejlesztésekről szóló előadása zárta, ami azért nem igényel bővebb kifejtést, mert ezek nagyobb részéről megye és térség specifikusan Font Sándor már beszélt az előadásában.