A gazdálkodókat érintő jövőbeni változásokra, az uniós közös agrárpolitika (KAP) reformjának aktualitásairól neves előadók részvételével tartottak nagyszabású agrárfórumot Kiskőrösön, február 22-én a Szarvas Fogadó nagytermében. A mintegy 2,5 órás, információkban gazdag, a gazdálkodók kérdéseinek megválaszolásával záruló esemény előtt Gáspár Ferenc, a NAK Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnöke, Font Sándor országgyűlési képviselő, a parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke és dr. Viski Károly, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár tartott sajtótájékoztatót, majd az újságírók előtt elhangzottakat bővebben is kifejtették a regisztráció szerint 170 gazda - ebből mintegy ötvenen Kalocsáról és környékéről érkeztek – előtt.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a Közös Agrárpolitika országos roadshow 39 települést jár be, Bács-Kiskun megyében a kiskőrösi az első, az eseménysorozat Madarason, Helvécián folytatódik és Szabadszálláson zárul.
A fórumot Gáspár Ferenc nyitotta meg, és mint később az előadók erre visszautaltak, a megye agráriumát, annak helyzetét bemutató előadásában esszenciáját adta mindannak, ami a jogi szabályozást, a gazdák mindennapi életét, az elért eredményeket, a szükséges változtatásokat érinti. Már csak azért is, mert Bács-Kiskun az a megye, ahol az agrárium valamennyi szegmense megtalálható a szántóföldi növény - és zöldségtermesztéstől , a gyümölcstermesztésen át az állattartásig-  gyakorlatilag egy „minta laboratórium”, ha az agrárágazatok összességét, az egyes területek egymásra hatását vizsgálják.
Gáspár Ferenc mondanivalójából mások mellett kiviláglott, hogy a falugazdász hálózat kiválóan teljesít, nagy segítségére van a gazdálkodóknak, ezeken a szakembereken keresztül is hozzájuthatnak az érintettek az aktuális információkhoz, segítséget kapnak a támogatások lehívásához, a pályázatok benyújtásához. Mint elhangzott, az agrártárcával és szervezetekkel együttműködve sikerült elérni az őstermelők kedvezőbb adózását, az agráriumban elodázhatatlan generációváltás segítését, és a több évtizedre visszanyúló probléma, az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének jogi szabályozását.
Az elnök nem rejtette véka alá, hogy a COVID világjárvány nem hagyta érintetlenül a szaktort sem, ám a bevezetett intézkedések, korlátozások közepette is helyt álltak a falugazdászok támogatta gazdálkodók és gazdaságok; mintegy 12 ezer egységes kérelmet nyújtottak be, 28 ezer alkalommal személyesen, 27 ezerszer telefonon nyújtottak segítséget, adtak tanácsot. 
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnöke azokat a kormányzati intézkedéseket vette számba, amelyek a megyére oly jellemző családi gazdaságokat érinti, így például a kedvezményes adózás bevezetése nagy könnyebbséget jelent a gazdatársadalom ezen tagjainak. Az országgyűlési képviselő gyakorlatilag a megyén belüli földrajzi adottságok mentén – Duna menti települések, a Duna-Tisza köze szőlészetei, gyümölcsösei, a fóliás zöldségtermesztés, az állattenyésztés –elemezte a helyzetet, és mondanivalójában már fel-fel villantotta az új, már megkezdett uniós és hazai forrásokból megvalósítható fejlesztések lehetőségét. 

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke pozíciójából adódóan is elsősorban az országos adatokat vette górcső alá;hazánk kiváló agrár adottságokkal rendelkezik, 5 millió hektár mezőgazdasági művelés alatt álló földterület van,  amely 500 ezer munkavállalónak és azok családjainak nyújt megélhetést. Ezért sem mindegy, hogy a jelenben és különösen a jövőben, a digitalizáció korszakában milyen mértékben élnek a különböző támogatási és pályázati lehetőségekkel. Bács-Kiskun megyéről szólva elhangzott: a földterületének 58 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt, 21 százaléka erdővel borított. Bács-Kiskunban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának 39 ezer tagja van, a velük való foglalkozás, kapcsolattartás, tanácsadás komoly feladat. Az itt dolgozó falugazdászok felkészültsége kimagasló, amiről azt ígérte, ez a jövőben sem lesz másképp. 
Az új uniós tervezési ciklusról elhangzott: 2023. januárjában új szabályokkal indul, amelyek ellen még több kifogása van a szaktárcának és a Nemzeti Agrárkamarának. Ám a közös agrárpolitika szerkezete alapjaiban nem változott, azt a jövőben is két pillér tarja majd. Az egyik a támogatások közvetlen kifizetéséből, a másik vidékfejlesztési programokból áll. E két célra 4300 milliárd (!) forintot, gyakorlatilag soha nem látott összeget tudnak majd felhasználni, ami gyakorlatilag háromszorosa az előző hét éves ciklusban rendelkezésre álló összegnek. A kamara országos elnöke a támogatási lehetőségek felhasználását komoly feladatnak nevezte, hogy azok a gazdákkal egyeztetve, a leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Ráadásul az egyes pillér esetében további 3300 milliárd forint áll rendelkezésre, ami nagyot lendíthet az ágazaton. 
Györffy Balázs aláhúzta:
MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB MÉRTÉKŰ AGRÁRTÁMOGATÁSA ÁLL RENDELKEZÉSRE, KÖZEL 7600 MILLIÁRD FORINTOT KAPHAT A MAGYAR VIDÉK, A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR. A TERVEZET JELENLEG ELBÍRÁLÁS ALATT ÁLL, A SZAKBIZOTTSÁGOK VÉGLEGESÍTÉSE UTÁN 2023-BAN KEZDŐDHET A PROGRAM.
Az elnök rámutatott: statisztikai adatok bizonyítják, hogy vidékről egyre kevesebben költöznek a nagyvárosokba, ez a folyamat inkább megfordulni látszik, ami a magyar történelemben példátlan.  
Dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára 
„Kiemelkedő mértékű források – a Kormány a magyar gazdák mellett” címmel tartott előadásában mások mellett kifejtette: 2014-es kormánydöntés alapján kecskeméti székhellyel működnek. 
2014-2020 KÖZÖTT 1400 MILLIÁRD FORINT, A 2021-2022 IDŐSZAKBAN 1500 MILLIÁRD FORINT TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGI KERETE VAN AZ AGRÁRIUMNAK, MÍG EZT MEGELŐZŐEN HÉTÉVES IDŐSZAKBAN KAPOTT ENNYIT AZ ÁGAZAT. NAGYSÁGRENDEKKEL TÖBB PÉNZT TUDNAK BIZTOSÍTANI BERUHÁZÁSI ÉS FENNTARTÁSI PÁLYÁZATOKRA, ÉS IMMÁR A LEGMODERNEBB INFORMATIKAI ÉS EGYÉB ESZKÖZÖKRE IS LEHET PÁLYÁZNI.
Míg korábban 200-500 millió forintot tudtak adni az egyéni pályázóknak, ez most 2 milliárd forint is lehet. Élelmiszeripari pályázat esetében akár az 5 milliárdot is elérheti.
A helyettes államtitkár szerint Bács-Kiskun megye a mezőgazdasági területek és a pályázók számának tekintetében országosan az első helyen áll, így a felhasznált források is ennek megfelelően alakulnak. A megyében mintegy 72 ezer hektáron gazdálkodnak az agrár környezet gazdálkodási (AKG), és 25 ezer hektáron az ÖKO gazdálkodási programban. Legnagyobb lemaradás, így igény is az öntözhető területek nagyságát tekintve szembetűnő, ami messze az uniós átlag alatt van, ám ezen a területen is komoly előrelépés várható.
A kiskőrösi agrárfórum a gazdálkodók kérdéseinek –amelyek egyebek mellett a gépbeszerzésekkel kapcsolatos anomáliákra irányultak - megválaszolásával zárult.