Megkezdődött a dunai hajóút fejlesztésének környezetvédelmi engedélyezési eljárása. A tervezők szerint a folyó jobb hajózhatóságát célzó beavatkozások 2023-ban indulhatnak. Dunaföldvártól Foktőig négy helyszínen – a dunaföldvári, a dunaföldvár-solti, a révbéri kanyarulatban, a madocsai átmenetben és a barákai szűkületben a mederben 30 változtatást végeznének el - mondta el a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal.

A projekt Dunaföldvár és Foktő közötti szakaszának környezetvédelmi hatásvizsgálata 2020. december végén kezdődött, az eljárás legkésőbb február végén zárul le. A hivatal az eljárásba bevonja a szakhatóságokat, az érintett települések jegyzőit, megkeresi a természetvédelmi kezelőket, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek kezelőit.

A közmeghallgatást február 11-én Kecskeméten tartják, a járványhelyzet miatt az érintettek személyes jelenléte nélkül.

A tervező konzorcium összefoglalója szerint Dunaföldvártól Foktőig négy helyszínen – a dunaföldvári, a dunaföldvár-solti, a révbéri kanyarulatban, a madocsai átmenetben és a barákai szűkületben – 30 változtatást végeznének el.

A program célja, hogy a teljes magyar Duna-szakaszon a hajóút mélysége elérje a 2,7 métert, és az év legalább 300 napján akadálymentesen lehessen közlekedni a nemzetközi hajózásban szabványos, 25 deciméteres merülésű, 1300-1600 tonna hordképességű hajókkal.

A hajóút a Duna-Majna-Rajna vízi úton Magyarország felett és alatt, egészen a Fekete-tengerig már megfelel a nemzetközi paramétereknek, amit duzzasztással, folyószabályozással értek el.

A Bős-déli országhatár közötti szakaszon ugyanakkor a meder változása, a karbantartás elmaradása miatt sem az európai közlekedési miniszterek egyezményében, sem a Duna bizottsági ajánlásban foglaltak nem teljesülnek – ismertette a kormányhivatal.

Forrás: https://turizmus.com Fotó: Fokto.hu