Vallás

Megyénkben a  2011. évi népszámláláskor közel 396 ezren határozták meg vallási hovatartozásukat, ami a megye népességének 76 százalékát jelenti. 2011-ben a három legnagyobb lélekszámmal bíró felekezet a katolikus, a református és az evangélikus volt, melyeket együtt a megye népességének 61 százaléka választott.

A lakosság fele,  csaknem 260 ezer fő – a katolikus felekezethez tartozott, csaknem közel 30  százalékkal kevesebben, mint a 2001-es népszámláláskor. Országos kitekintésben a  lakossághoz viszonyított arányuk mintegy 13 százalékponttal meghaladta  az országos átlagot is.

A második legjelentősebb felekezet 2011-ben is a református volt, melyet a lakosság 8,8 százaléka – 45,9 ezer fő – jelölt meg, ez 24 százalékkal maradt el a 2001. évitől.  A sorrendben nagyság szerint az evangélikusok következtek, számuk – csaknem 13,3 ezer – a tíz évvel korábbihoz képest 22 százalékkal mérséklődött.

A megyék rangsorát figyelembe véve Bács-Kiskun megyében élt az ötödik legnagyobb lélekszámú evangélikus és a hetedik legnagyobb református közösség.

1949-ig minden népszámlálás kitért a vallási hovatartozásra, melyre kötelező volt a válaszadás. Több mint 50 év elteltével, 2001-ben ismét lehetőség nyílt számot adni, az egyházhoz, felekezethez való tartozásról. A katolikusok száma 1930 és 1949 között mintegy 10 százalékkal növekedett, amely mind a római, mind a görög katolikus vallásúakat érintette. 2001-re a legtöbb vallási közösség esetében – a görög katolikusok és a más egyházhoz, felekezethez tartozók kivételével – visszaesés ment végbe, amely a következő évtizedben tovább folytatódott. Az 1949-ben regisztrált mintegy 473 ezerhez képest a 2011. évi népszámlálás már 45 százalékkal kevesebb katolikusról – alig 260 ezer főről – számolt be. Jelentős mértékben emelkedett a vallási közösséghez nem tartozók népességen belüli aránya.