Kultúra, hagyomány

Megye kultúrái és hagyományai

Megyénk számos jól elkülöníthető tájegységet foglal magába, melyek kulturális hagyományai is sokszínűek, eltérőek.

A legdélebbi települések az Észak-Bácska térséghez tartoznak, ahol nagyon erősek a délszláv, elsősorban horvát (bunyevác, sokác) és a szerb (rác) hagyományok. A térség kulturális központja Baja, melynek ikonikussá vált ünnepe a Bajai Halfőző Fesztivál, de kiemelt értéket képviselnek az olyan, ma is élő, a térségre jellemző népszokásokat őrző települések, mint Szeremle, Bácsalmás, Felsőszentiván, Hercegszántó, vagy Gara. A legjelentősebb délszláv szokás, a bunyevác-, vagy rác préló megünneplése szinte minden településre jellemző a megye déli részén, az év első hónapjaiban.

A Bácskától északra, a Duna-Tisza közi homokhátság két részre tagolja megyénket. A homokhát nyugati lejtőitől a Dunáig terül el a Kalocsai Sárköz, míg a keleti oldalon a Kiskunság, melyek néprajzilag is jól elkülöníthető sajátosságokkal bírnak.

A Kalocsai Sárközre – ahol a magyarok mellett az elmúlt évszázadokban németek (svábok) és szlovákok telepedtek le, magukkal hozva hagyományaikat – sokszínű és unikális kulturális szokások jellemzőek.

A tájegység központja a barokk Kalocsa, amely érseki székhely is egyben. Kalocsára és környékére jellemző az a gazdag motívumkészletű, sajátos színezetű és stilizálású népművészet, amely ma leginkább a kalocsai hímzésben és pingálásban mutatkozik meg. Ezt jeleníti meg a kalocsai Viski Károly Múzeum állandó néprajzi kiállítása is.

A Kalocsai Sárköz számos települése sváb gyökerekkel rendelkezik (Nemesnádudvar, Császártöltés, Hajós, Harta), ahol a mai napig aktívan ápolják azt az örökséget, melyet a német óhazából hoztak magukkal a 18. században. Az elsősorban szőlészettel és borászattal foglalkozó sváb telepesek hagyományaiba, népszokásaiba engednek bepillantást a Hajósi Barokk Kastély kiállításai.

A megye szlovákok lakta települései közül Kiskőrösön és Miskén ma is őrzik kulturális szokásaikat, mintagazdag népviseletüket és táncaikat, melyeket megtekinthetünk a szeptemberben megrendezett Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok alkalmával, valamint a kiskőrösi Szlovák Tájházban berendezett néprajzi kiállításon.

A megye legnagyobb néprajzi tájegysége a Kiskunság, melynek kulturális és gazdasági központja a megyeszékhely Kecskemét, de kiemelkedő szereppel bír a megye másik két nagyobb népességű városa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas is. A Kiskunság sokkal homogénebb képet mutat, mind etnikai, mind pedig kulturális szempontból, mint az megye többi tájegysége. Néprajzi motívumkincse és népviseletének díszítettsége kevésbé gazdag, táncai azonban nagyon erőteljesek, mivel a pásztorkodó életmódból eredeztethetők.

Megyénkben Kecskemétet Katona József és Kodály Zoltán városaként is aposztrofálják, Petőfi Sándor örökségét ápolja a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Múzeum, míg Móra Ferenc írói munkásságának szülővárosában, Kiskunfélegyházán állítottak emléket.