JÁRT ÉS JÁRATLAN UTAKON

Okt. 13
2017

Megyei delegáció vett részt egy tanulmányúton testvérmegyénkben, Hargitában, mely a turizmus, helyi termék és védjegy témakörét ölelte fel. Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanács elnökének javaslatára a szakmai együttműködés és jógyakorlatok átadása, valamint a lehetőségek feltérképezése volt a feladat a közel egy hetes túra során. A komoly lépések előtt álló hargitai turizmus főbb területeinek témájában (túraútvonalak, zarándokutak, lovasturizmus) folytak egyeztetések, a Bács megyei tapasztalatok átadásával.

A természeti értékekben bővelkedő testvérmegyénkben nagy fejlődés előtt áll a turizmus, de a temérdek látnivaló, érték feltérképezése, megközelítése, rendszer szintű, turisztikai csomaggá való alakítása most zajlik. Hargita megyében 1600 km turista útvonal áll a kirándulók és természetkedvelők rendelkezésére, melynek folyamatos karbantartása, kijelölése a hegyimentő szolgálathoz tartozik. A gyalogos túrázás speciális része a következő évre kialakítandó csíksomlyói zarándokút lesz 100 km-en keresztül. A zarándok turizmus az útvonalak kijelölésén túl, az útvonalra eső szállások és vendéglátóhelyek feltérképezését is tartalmazza, annak érdekében, hogy a lelki töltekezés mellett az elvárható vendéglátás is rendelkezésre álljon. A jövő évi csíksomlyói búcsú előtt nyílik meg a lehetőség, hogy a zarándokok már 100 kilométeres szervezett, jelölt útvonalon tudjanak eljutni a nemzeti kegyhelyhez. A folyamatos karbantartás, a menedékházak üzemeltetése komoly kihívás elé állítja a hegyimentőket, akik az év minden napján a bajbajutottak megsegítését is végzik. A túraútvonalak kijelölése, a biztonságos útvonalak fenntartása az elmúlt években a töredékére csökkentette a balesetek számát. (Tíz évvel ezelőtt a balesetek 70%-át tették ki az eltévedt, elveszett túrázók, mára ez a szám 5%-ra esett vissza.) A turisztikai attrakciófejlesztés jó példája a Gyilkos-tónál létrehozott via ferráta, vagyis drótköteles, függőhidas túraútvonal, amely az előző évben tízezer embert fogadott. A kerékpáros túrázás is nagy lehetőséget rejt ezen a gyönyörű vidéken, de sok megoldatlan kérdés nehezíti a jövő építését. A problémák közül az egyik legégetőbb a hegyi pásztorkutyák rendkívül magas száma, melyet a nagy medveállomány miatt tartanak a pásztorok, ugyanakkor törvénybe ütközik és veszélyezteti a hegyi túrázók biztonságát. Az önálló, helyi vezető nélküli túrázás egyéb kockázatokkal is jár, ezért fontos lenne a helyismerettel rendelkező szakemberek segítségét igénybe venni a természet csodáinak felfedezése során.

A feltörekvő lehetőségek közül hosszútávon a legkiemelkedőbb a lovas turizmus, amely tradicionális hagyományaival az idegenforgalom egyik meghatározója lehet. Az igények és célok megfogalmazásával vette kezdetét egy lovas munkacsoport kialakítása, amely a hargitai lovasokat és egyesületeket fogja össze, hogy egységes fellépéssel tudják képviselni érdekeiket és szervezetten tudjanak részt venni a turizmusban is. Bács-Kiskunban a lovastúra útvonalak kijelölése évekkel ezelőtt megtörtént, fejlesztésük folyamatosan zajlik. Ezen példára és tapasztalatokra is támaszkodva kezdődik meg a hargitai lovastúra útvonalak kijelölése, fejlesztése. A tapasztalatcsere következő állomása a két megye lovasainak a kapcsolatfelvétele, amelynek célja a tapasztalatcserén túl a testvérmegyei kohézió erősítése.

A tapasztalatcsere másik fontos pillére a helyi termelők, kis gazdaságok fejlesztése. Számtalan jógyakorlatot sikerült megvizsgálni, amely nagyban hozzájárul a helyben foglalkoztatáshoz, a fiatalok hazatelepülésének elősegítéséhez. Ezt a törekvést kiválóan példázza a Székely termék védjegy rendszer, amely kedvezményekkel, marketinggel segíti a helyi termelőket. Sok kis gazdaság tudott elindulni hazai és uniós forrásból, amely termelők, termelői csoportok fejlesztésével, termékeik feldolgozásával segíti a piacra jutás hatékonyságát. Szerte Hargitában több, kis tejüzem kezdte meg működését, amely lehetőséget teremt arra, hogy a termelői tejből készült termékek a piac elvárásainak megfelelő árualappá váljanak. Egy-egy ilyen szintű kis üzem 4-5 falu által termelt tejmennyiséget képes feldolgozni és olyan minőséget előállítani, amely méltó a Székely termék oltalomra és több áruházlánc polcán is megtalálható. Hazánkban, megyénkben is nagy igény mutatkozik a székely termékekre, és Székelyföldön is komoly piaca lenne a Bács-Kiskun megyében termett finomságoknak.

Ezen igényeket egyeztetve, a közös gondolkodás, a célok és lehetőségek összehangolása is feladata volt a munkaértekezleteknek. A testvérmegyei kapcsolatok minél szélesebb kiterjesztése el tudja mélyíteni a hosszú távú együttműködés lehetőségét. A kölcsönös érdek egy közös gazdaságfejlesztési modell kidolgozásának lehet az alapja, amely mindkét megye helyben foglalkoztatását, gazdaságfejlesztését szolgálja. A tapasztalatcsere, a jógyakorlatok megismerése és átadása a két megye együttműködésének hosszú távú záloga lehet. A turizmus, a civil szféra, az egyházak, a gazdaságfejlesztés, az oktatás területén köttetett együttműködések nagyban elősegítik, megalapozzák azt a nemzeti egységet, amelyet határok sem tudnak elválasztani.